BABONÁINK

NYÁRÁD-MENTI BABONÁK, HIEDELMEK, SZOKÁSOK, RÁOLVASÁSOK

                                                                   

        Boszorkányos erőt tulajdonitottak a fekete macskának, még a múlt század elején sem tartottak egyetlen háznál sem.

                                 

A régmúlt idők egyszerű, falusi embere magárautaltságában, elszigeteltségében úgy segitett magán, ahogy tudott. Rengeteg, ma már nagyon ostobának tűnő módszerrel igyekezett elkerűlni, elháritani az úton-útfélen reá leselkedő veszélyt, gyógyitani az őt kinzó nyavalyákat. Ezért a babonák is több csoportra oszlanak: vannak  a baj megelőzésére alkalmazottak és vannak olyanok, amelyek a már meglévő bajt próbálták elháritani. Hogy ezek mennyire voltak hatásosak?? Némelyek kimondottan ártottak, mások csak a szenvedők megnyugtatását szolgálták, más hasznuk nem volt, ám a sok-sok évi megfigyelés eredményeképpen kialakultak olyan szokások, gyógymódok is, amelyeket a mai is ember is nyugodtan és eredményesen használhat.(Gyógynövények,)

Védekezés a boszorkány rontásai ellen:

A legkiemelkedőbb boszorkányos nap Szent György és Luca ünnepe, vagyis a tavasz kezdete és téli napforduló ideje.
Ekkor tartják nagygyűlésüket. Ide sütőlapáton, seprűn érkeznek, (repülőkenőccsel védik magukat, melynek készítése minden boszorkány legféltettebb kincse) ezt mondva "Csúcs kerekedjél, Lapos domborodjál, Mindjárt ott legyek, ahol akarok." S közben arra a helyre gondol, ahol lenni akar, kiröppen az ajtón, ablakon, kéményen. A Nyárád-mente leghiresebb boszorkánya a II. világháború előtt-alatt  egy TÚRBÁK-NÉ nevű asszony volt. Sokan fordultak hozzá jóslásért, de az elveszett/ ellopott  jószágot, tárgyakat is " visszaszerezte".

                                          

A boszorkányok rontásait meg lehet előzni, óvintézkedésekkel védekezni is lehet ellenük.
- A házat, istállót  babbal, körbeszórni
- Az istállóban szentelt fokhagymakoszorút  felakasztani, hogy a boszorkány a gyeplőt a ló sörényével össze ne bogozza.
- Szent György estéje előtt szentelt mákkal  az istállót körbeszórni, s mondani: " akkor fond bé a lovam sörényét, ha ezt a mákot megolvastad (számláltad) ". Ha a mák nincs megszentelve akkor a boszorkány segítséget tud hívni, a szenteltet csak egyedül szedheti fel.
-Az ablakot, ajtót védték: borsszemekkel, kökényággal, vadrózsával, galagonyával.
-Az ajtó bal sarkánál nyelére állított söprű, melybe kést szúrtak, mellé sót, fokhagymát tettek.
A söprű, boszorkányos eszköz, a védekezésben is szerepet játszik. A szobába lépő gonoszt úgy megköti, hogy az csak toporog, se leülni, se elmenni nem tud.
- Fontos boszorkányriasztó a fokhagyma. Mindig, mindenütt alkalmazható: megették, zsebben hordták, ágyba rakták
- Jó boszorkány ellen a kés, sarló, balta, kasza is. A forgó szélbe gyakran vágtak kést, mert ha eltalálták az abban pörgő boszorkányt menten láthatóvá, ártalmatlanná vált.
- Jégeső közeledtekor  a gazda a fejszét a küszöbbe vágta, és ott is hagyta, míg az ítéletidő tartott. - A só szintén a rontás elleni védekezés ősi eszköze. Ha tejet adtak ki a házból, mindig pici sót perdítettek bele, hogy a tejhasznot el ne vigyék.
- A gyerekágyba a lepedő sarkába sót kötöttek a rontás elleni védekezésül.
- A sós vízzel való kínálás is hatásos védekezőszer, ha a rontani akaró abból iszik távozik nyomban.
- A szentelmények is használtak a boszorkány-távol tartására, gonosz űzésre. Ezek erejüket népi szenteléssel nyerték, titkon templomba vitték, Úrfelmutatáskor felemelték.

Népszokások, népi gyógymódok

Például:   KÖPÖLYÖZÉS-sel is gyógyitottak egyes lázzal járó betegségeket.  A köpölyt harang alakú búra vagy üvegcsészeként kell elképzelnünk. Erre nagyon régen az állatok felmelegített szarvát  használták. Később kerámia vagy üvegcsészéket használtak. Az eszközöket a test különböző pontjain helyezték el a betegség függvényében pld. háton, deréktájon, hason.

             köpöly vagy pohárrakás

A   kerámia- vagy üvegköpöly belsejét alkoholos kendővel törölték át, majd láng felett elhúzva, hirtelen mozdulattal a bőrre helyezték. A fellobbanó tűz azonnal elalszik, és vákuumos szívó hatás keletkezik. A köpöly 10-15 percig maradt a bőrön. Hatására a kezelés területére áramlik a vér, a köpöly alatt a bőr kimagaslik és a vérbőség hatására élénkpiros lesz. Az erős szívó hatás miatt felgyorsulnak a keringési folyamatok, az erekbe friss vér és több oxigén áramlik, beindul a méregtelenítés. A kötőszövetek megtisztulnak a felhalmozódott salakanyagoktól, majd a vese irányába távoznak.  Másik hajdan használatos gyógymód volt az ÉRVÁGÁS és a  VÉRSZIVÓK használata. Előbbit az "orvos", borbély végezte, vérszipókat a beteg maga is ráhelyezhetett a fájó végtagra, gyakran a vállra, mellre, amikor erős fejfájás, szédülés kinozta

Egy csokorra való a Nyárádmente BABONÁIBÓL

Talán a legelső, igen elterjedt megelőző babonás szokás volt, az ősi pogány ÉLŐ ÁLDOZAT. Ezt az új ház épitésének kezdetekor alkalmazták. A Nyárád mentén még a XX. század elején is szokás volt a kiásott alapba egy KAKAST esetleg TYÚKOT levágni, vérét és tetemét az alapba beletenni és erre épitették fel a házat. Ez aztán megvédte őket attól, hogy beköltözés utáni hetekben-hónapokban közülük szedjen áldozatot a halál.   A kész ház küszöbére kötelező módon LÓPATKÓ-t kellett szegezni, mégpedig két szárával kifelé mutatóan, hogy elűzze a bajt, ártó szellemeket, boszorkányokat. Ez annyira általános volt, hogy a régebben épült házak, műhelyek, falusi boltok küszöbén a mai napig fellelhető a lópatkó, amit fényesre koptatott az idő. Az első világháború alatt a katonák patkószegből készült gyűrűt viseltek bajelháritóként.

              

Ha már a házat igy megvédték, hogyne védték volna mindenféle babonás tiltással, szokással a születendő új életet?

A bűvölés már a lakodalom idején elkezdődött. A násznép búza vagy rozsszemeket szórt a ifjú házasokra, bőséget, gazdagságot és sok gyermeket kívánva nekik.
Ha valaki nem szeretett volna olyan sok gyermeket, ahány búza-, rozs vagy rizsszem ráhullik, annyi ujját szoritotta a tenyerébe, ahány gyermeket szeretett volna. ..
vagy annyi csomót kötött esküvői ruhája alsószoknyájának megkötőjére, ahány esztendeig nem kívánt gyermeket.
Akik szerettek volna gyermekáldást, de nem bármennyit, annyi ujjukra ültek az esküvői asztalnál, ahány gyermeket kívántak; vagy annyi kanál levest szedtek maguknak a lakodalmi ebédkor. 

                             

Azok az  asszonyok akik megfogantak,  találgatásokba bocsátkozhattak: vajon fiú vagy leány lesz-e a kicsi?  A hegyesen előreálló has fiút sejtetett; a gömbölyű lányt. Úgy tartották továbbá, a fiú  a bal oldalán mozdul, a lány a jobb oldalon. Ha az anyának nincs rosszulléte, fia lesz; ha pedig májfoltos, lába dagad, lányt várhat. Zsebkendővel jósoltak: Ha az anya a leteritett zsebkendőt felszólitásra az egyik sarkától fogva veszi fel, az fiú, ha középen markolja az lányt igér. stb.
A terhes asszony  nem vett összenőtt, kettes gyümölcsöt - nehogy "kettős" gyermeke legyen.
Kutyába-macskába nem rúgott nehogy szőrös, nyivákoló gyermeket szüljön.
Régi szokások szerint a terhesnek nem volt szabad semmit megcsodálni, mert olyan lett a gyermek pl. ha állatot csodált meg, akkor szőrös, tolas, esetleg farka is lehetett. Ha mégis megtörtént a csodálás, akkor : Be kellett köpnie háromszor  az inge elejébe, hogy a hasát is érintse. Vagy a látott szörnyűséget gyorsan megköpködte( Phiha, meg ne igizzem!), és fügét mutatott neki, vagy ujját nagy hirtelen a szoknyaderekába dugta.Vigyázott, ne essen rá fáról gyümölcs és ne hajítsanak hozzá semmit, mert gyermeke olyan alakú anyajeggyel születhet, amilyen alakú a szóban forgó dolog. Az anyajegy pedig komoly testi hibának számitott. 

    "szerencsés" anyajegy, amit a haj majd eltakar

Ha mégis megtörtént a baj, az anya menten felkapta és a farához nyomta a "bűnös" gyümölcsöt vagy tárgyat, hogy legalább olyan helyen lehessen a kicsi anyajegye, ahol senki nem láthatja.Nem volt szabad esküt tenni, hogy a gyermeknek majd ne legyen baja a törvénnyel,  temetésre  menni, állapotát letagadni (ez esetben úgy vélték a gyerek hazug lesz), nem volt szabad nyomorék emberre nézni, illetve féltették a terhes nőt az ijedtségtől is. Törvény volt, hogy a  terűben levő asszonynak kettő helyett kellett ennie. Igy nem csoda, ha hordónyira hizott egy-egy szegény fiatalasszony, amit szűlés után sem adhatott le egyhamar, hiszen a szoptató anya is kettő helyett kellett egyen, nehogy elapadjon a teje. Mert bizony néha még két évesen is szoptatták a gyermeket, gyakran azért, mert úgy tartották: amig szoptat a nő nem eshet újra teherbe, ami teljesen hamis ! A gyermeket világrajötte után is számos babona védte:
- Úgy tartották, ha valaki köldökzsinórral a nyakán szüleik, kötélen végzi.
- Ha az újszülött marokba szorítja a kezét, fösvény felnőtt lesz.
- A foggal született gyermek tudós lesz.
- A hetedik gyermek keze hasznos a gyógyításra
- Hétfőn  születni, hét bajt jelent.
- A kedden született gyermek kedves lesz.
- A szombaton született gyermek nyalka felnőtt lesz.
- A vasárnapon születettek lusták lesznek.
Az első héten a bába /a szülésnél segítkező asszony/ fürösztötte a gyermeket.  A fürösztésre szánt vizet felforralták, hűlni hagyták, kamillát, tejet tettek bele, hogy szép fehér legyen a baba bőre, babarózsa szirmot is szórtak bele, hogy orcája piros legyen.
Az öltöztetésnél a kisinget fordítva adták a babára, hogy a megrontástól megvédjék. A gyermek csuklójáról nem maradhatott el a piros szalag, amely szintén a rontástól védett. A gyermeket bölcsőben tartották, melyet vesszőből fontak, fából faragtak. Rózsafűzért, szentelt vizet is tettek a bölcsőbe, hogy a gyermeket megvédje a gonosztól.
Sok tiltó hiedelem betartására ügyeltek.
A bölcsőt nem volt szabad üresen ringatni, mert meghal a gyerek.
A fürdővizet este nem volt szabad kiönteni,a kiteregetett pelenkát is igyekeztek napszállta előtt bevinni, ne legyen álmatlan az éjszaka.
- óvakodni kellett a gyerek megijesztésétől, mert dadogóssá válhatott
- Nem szabad átlépni felette, mert nem fog megnőni.
- Tilos volt az először levágott hajat kidobni, gyereket a bölcsőben egyedül hagyni.
-A hiedelem szerint az anyajegyet a gyerekről le lehet nyalni: ha 3 egymás utáni napon, napfelkelte előtt, az anyagjegyet 3-szor megnyalják, 3-szor köpnek rá, biztosan elmúlik.
Dús lesz a gyermek haja ha naponta szőrkefével 100-szor fésülik.  A gyermeket anyatejjel táplálták, amikor sírt akkor szoptatták. Két szoptatás között ánizsos, köménymagos, székfűteával itatták. A síró gyermeknek csutakot csináltak. Ritka szövésű rongyba cukorral, mézzel összegyúrt kenyeret kötöttek, azt adták a gyermek szájába hogy ne sírjon.
A rokonság enni-inni vitt, hogy a gyermekágyas hamar megerősödjön. A kománé 5-ször vitt enni, ebédet, uzsonnát váltogatva.
Az újszülöttet igyekeztek minél előbb megkeresztelni. A megkeresztelt gyermekre kevesebb veszély leselkedik - vélték az öregek.
Szülés után 6 héttel volt az avatás, melynek nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az anya gyermekével először hagyhatta el a házat, misére ment, gyermekével a karján égő gyertyával a szertartás végén megkerülte az oltárt, miközben a pap imádkozott.
Két éves kora körül hagyták el a gyerek szoptatását. A anya mellét ecettel, paprikával, sóval tyúkepével, fokhagymával, kenték, hogy a gyermek ne akarjon tovább szopni - vélték 1950 tájékán is.

A gyermek világra jötte után  a gyermekágyas asszonyt mindenféle tiltó-óvó babona védte, ami azért nagyon is valós alapú! Mert, babonákkal körülbástyázva elérték, hogy a frissen szült asszony ne végezzen nehéz munkákat, legalább a szülést követő hat hétben. Tilos volt a kútból vizet mernie: mert megromlott a kút vize, kenyeret dagasztani/ sütni, mert megdohosodott a liszt. De a házat sem volt szabad elhagynia hat hétig. A hat hét lejárta után első útja a templomba vezetett, csak ez után volt szabad más házába belépnie.

                 bölcsők     

Sok babona "gyógyitotta-védte" a csecsemőt is. Ezek némelyike csak a szülők megnyugtatását szolgálta, de voltak olyanok, amelyek kimondottan károsak, veszélyesek voltak. Ilyen volt a RÁKÖPKÖDÉS: aki előszőr látta a csecsemőt az kötelező módon háromszor kellett megköpködje: Phü, phü, igézet ne fogja! Természetesen ez valóságos bacilus átadás volt, a szegény, gyönge kis teremtés számára.
Másik ilyen babona a gyermeket előszőr látogató személynek  (asszony vagy lány) nem volt szabad a "beteg asszony" ágyára ülnie, mert ELVITTE AZ ANYA TEJÉT. Távozásakor kötelező módon kis szálat, cérnát kellett kitépnie a ruhájából, amit az ágyra tett, ugyan ezen baj elháritására.

 

                    

Ha mégis megtörtént a baj, a gyermeket megigézték,( szemmel verték) mert nyugtalan volt, sokat sirt, hideg volt a homloka akkor következett a ráolvasó gyógyitás, a:
VIZVETÉS: 9 x öntöttek vizet egy csészébe. Az asztal sarkára keresztet vetettek és ráhelyezték a csészét. Kikotortak a kájhából 9 széndarabot és egyenként a vizbe vetették miközben 9 x mormolták el: Phü, phü, kigyóf@sz a szeme közé annak, aki  (a csecsemő neve) megigézte!   majd keresztet rajzoltak kezükkel a csésze fölé. Ha 1 szén maradt a viz felszinén, akkor az igéző férfi személy volt. Ha két szén nem merült le, akkor nő volt a szemmelverő. A szenesvízb?l az igézettnek háromszor három kicsi kortyot kell innia. Csecsemő esetében a vizbe mártott ujjukkal tettek egy cseppnyit a szájába.  A szenesvízbe mártott ujjal homlokra, szívtájékra, tenyérbe és talpra keresztet rajzolnak.
A megmaradt szenesvizet az ajtó sarkára, az eresz alá kellett kiönteni.Vigyázva, hogy állatra, növényre ne jusson, mert elpusztult tőle. A szenesvíz mindig használt, amikor a gyermek meg volt igézve.

Különösképpen féltek a ROSSZ SZEMÜ EMBEREKTŐL, ilyen volt a kancsal, a 2-ös pupillás de mindenekelőtt az összenőtt szemöldökű egyén. Ha ilyennel találkoztak azonnal Fügét kellett mutatni neki, lehetőleg titokban, hogy észre ne vegye: a hüvelykujjat a mutató és a középső közé szoritva suttogni: Phű,phű igézet ne fogj/a/on! Elűzte a gonosz szemmelverőt az is, ha valami pirosat viseltek, vagy (kisgyermek esetében) kevés kormot kenni a homlokára.

                  

A másik ilyen ártalmatlan babona volt az ÁLOMLOPÁS. Ez abból állt, hogy ha a csecsemő sokat sírt éjjel, nyugtalanul vagy egyáltalán nem aludt, akkor valaki biztosan elvitte az álmát és ezt csak " visszalopni" lehetett. Rendszerint az anya és a nagyanya éjjel átlopakodott a szomszédba körbejárta a házat és a ház sarkainál megállva szedő mozdulatokat tett. Az egyik megkérdezte: - mit szed?  A másik személy válaszolta: -álmot. -Kinek? válasz: -( a csecsemő keresztneve)-nek. Ez után hazalopakodtak és a "lopott álmot" a baba bölcsőjébe öntötték.   Másik álmot varázsló praktika volt, ( ez már sokkal veszélyesebb!), hogy éjjel, az alvó disznó alól lopott szalmát tették a bölcsőbe.

             

Az angolkoros, nyomorékon vagy foggal született, hatujjú, gyermekről azt tartották, hogy a boszorkány kicserélete, ezeket VÁLTOTT GYERMEK-nek nevezték. Sajnos ezekre rendszerint a biztos halál várt, mert a szülők sem törődtek vele, sorsára hagyták. Ha mégis felnőtt ezekből lett a falu bolondja, jobb esetben a táltos. Ennek, a kicserélésnek  megakadályozására  fokhagymát tettek az újszülött feje alá, vagy az apja ingével bélelték ki a bölcsőt.    Ha a gyermek huzatot kapott, becsipásodott a szeme, ilyenkor székfűteával törölgették, szenteltvízzel mosogatták, ha az anya szoptatott anyatejet cseppentettek a szemébe. Ritka szövésű gyolcsdarabra aludttejet tettek, ezt kötötték a szemre, s reggelre el is mulasztotta.
Az ablak izzadtsága is jó a csipára, végighúzni rajta napi 2-3x  az ujjat, s azzal törölni a szemedet.
A fülgyulladásra, pálinka meleg vízzel hígított oldatába puha rongydarabkát mártottak, azt kinyomkodták, majd a beteg fülére borították, bekötötték, 3 óránként cserélték,
A lázcsillapításra nagyon ügyeltek, hogy a gyermek vére meg ne égjen. Ezért talpára tejes ruhát tettek, vagy reszelt nyers krumplit kötöttek rá, vagy testét éjszakára ecetes, állottvizes ruhába csavarták.
Köhögésre egy darabka gyolcsot bekentek tyúkzsírral, azt a gyermek mellére borították, míg el nem múlt a köhögés.
A szamárköhögésben szenvedő gyermeket lótejjel vagy szamártejjel itatták.
Tüdőgyulladásra, ami lázzal járt, a beteget aludttejes ruhába tekerték, melegen betakarták.
Hasmenés esetén lemosták szenesvízzel, megvonták a tejet a gyermektől, helyette rizs főzetét adták,
A szorulásos gyermeknek kamilla teás beöntést adtak, hasát masszírozták, szilvalével itatták.

Még számtalan hiedelem, tiltás vette körül az újszülöttet pld:

-Nem láthatta a Holdat amig legalább egy foga ki nem bújt, mert beteg lett tőle.  

-Körmét levágni egyéves kora előtt : tolvaj lesz.     

-Haját lenyirni/vágni amig be nem tölti az egy évet: buta lesz. 

-Első fűrdővizébe áztatták az apja kapcáját, ( a fiúgyermeknek ), ami legénykorában majd megvédte a kapcaégetéssel való csábitástól.  

-A kis gyermek lábát nem szabad megcsókolni, mert nehezen tanul meg járni.
Ha valaki látogatóba megy s nem ül le, elviszi a gyerek álmát.
RÁOLVASÁS:   Ráolvasással gyógyitották a különböző KIÜTÉSEKET:  Lisztet és fát kellett lopni a szomszédból. A lisztet behintették a fával befűtött kemencébe  a csecsemőt háromszor megforgatták fölötte miközben a vajákos ráolvasta a következő mondókát: " Boldogságos Szűzmária, végy el ezekből a kiütésekből 99x annyit, amennyit Judás Szent Fiadért kapott (30 ezüstpénzt) !"
A kiütések gyógyitásának másik módja, amikor különböző gyógyfőzetekben, néha csak egyszerűen sós vizben kellett megfűrdeni,miközben a fenti mondókát mondogatták, majd a fűrdővizet a nagykapu alatt az útra kiönteni. Aki leghamarabb arra ment és belelépett, az vette magára a kiütéseket. A Nyárádmentén nagyon féltek az útra kifolyt vizbe belelépni, gondosan kikerülték, akkor is, ha már csak a felszáradt nyoma látszott.

Ráolvasós módszerrel is gyógyitották az - errefelé FALAT-nak nevezett aftát, ami akkor keletkezett a nyelven, ha valaki után mosatlan evőeszközzel ettek vagy mosatlan pohárból ittak. Ennek gyógymódja: háromszor megnyalni a meszelt falat és háromszor mondani: " Falat van a nyelvemen, ragadjon a papné seggire!"

ÁRPA GYÓGYITÁSA:

Ha  valakinek árpa nőtt a szemére, ráolvasás mellett sarlóval színleg lekaszálták, a beteg szeme előtt háromszor sarlót kellett elhúzni, miközben ráolvasták : \\\\Árpa, árpa látjuk, sarlóval learatjuk.////
Másik  átadásos gyógymód, amikor 3 kavicsot érintettek a beteg szemhez, amit majd a keresztútnál kellett eldobni, hogy aki felveszi arra ragadjon át. Ezt megtették három árpaszemmel is, amit aztán a madarak csippentettek fel a keresztútnál.

Egyszerűbb, de sokkal humánusabb és hatásosabb kezelési mód, amikor kamillafőzetbe áztatott gyolcsba kályhán melegitett követ csavartak és a beteg szemre helyezve tartották, amig a kő kihűlt. " Mire ez a kő kihül. az árpának is hült helye legyen!" Három-négy alkalom után rendszerint elmúlt ez a huzat okozta kötőhártya megbetegedés.

EGYÉB BABONÁK ÉS HIEDELMEK:

A népi hiedelem úgy tartja, hogy akinek nincsen párja, annak fel kell írnia a kívánságát egy frissen letépett falevélre, majd szeles időben szélnek ereszteni. Ha ezt megteszi, három napon, három héten vagy három hónapon belül teljesül a kívánsága.

Szerencsétlenséget hozott:  bal lábbal kilépni és pláné küszöbre lépni vele,  kilépéskor megbotlani, az elszakadó cipőfűző (mert valami megszakadt), úton fekete macskával találkozni, ha át is szaladt előttük akár vissza is fordultak, ha a bal szem viszketett, ha a bal fül csengett( rossz hir), pénteken elkezdeni valamit és a 13-as szám.

BABONÁS SZÓLÁSOK
*Valamit forditva felölteni: nem csal meg a szeretőd,   * Úton menet megbotlani: találkozol a szeretőddel,
*Lány a kendőjét a kissebbik felével kifelé kötötte a fejére: kicsi faluba méssz férjhez,

HIEDELMEK:
*Ha elszakad vagy pecsétes volt a ruha és ezt csak otthon vették észre, biztos, hogy nagy baj elől menekült meg az illető személy.
*Ha esküvői menettel találkozni, szerencse a szerelemben.
 Ha a hangyákat eltaposod vagy a hangyabolyt szétzilálod: nagy eső lesz.
*Ha kiömlik a bor az asztalon, aki felé folyik, annál gyermekáldás várható.
*Ha a szekrény ajtaja magától nyílik ki, pénzügyi veszteség. 

                   padláda

Ha a bútor recseg, családi bajok várhatóak.
*Ha az ajtó magától kinyílik, váratlan vendég érkezik, ha magától becsukódik, a baj elkerüli a házat és annak lakóit.
*Ha eltörik egy tükör, ahány darabra tört, annyi évig nem megy férjhez a lány, vagy annyi héten át kíséri balszerencse az elkövetőt.
-Este tükörbe nézni, rossz álom. 
-Tükör előtt gyertyát gyújtani: kisértet idézése, aki megjelenik.            
                                        

                 falitükör

-Halott mellett a tükröt le kell takarni, különben rajta keresztül visszajön kisérteni                                                                                 
-Visszafordulni az ajtóból, otthon hagyja a szerencséjét, de ha néhány másodpercre leült egy székre, azzal  elűzte a bajt
-Aki először a bal cipőjét vette fel, nem járt szerencsével.  Új cipőt soha nem szabad az asztalon hagyni, mert különben     balszerencse fogja sújtani a házat.
*Ha a lány magához akarta bolonditani a kiszemelt legényt, ellopta annak kapcáját és a tűzbe vetette. Amint a füstje a kéményen kiszállt, a legénynek mennie kellett oda, ahol: ÉGETTÉK A KAPCÁJÁT.
 

  • Nem volt szabad eladó lányoknak merőkanálból kóstolgatni az ételt, mert azt mondták, hogy megveri az anyósa.
  • A lányok azt tartották, hogy ha saját izzadtságuk pogácsába sütik és azt a legénnyel megetetik, a legény halálosan beléjük szeret.

              

 

 

  • Ok nélkül tüsszenteni: bosszúság, ellenszere, ha valaki rámondja: egészségére!

*Fordítva felvett fel a ruha, szerencse, vagy pénz,   leánynak:  nem csalja meg a szeretője
*Zsebkendőt adni ajándékba, haragot jelent.
*Ha ollót ajándékozol, elvágod vele a barátságot,  tűt adni: harag,   elháritására: kissé megszúrni vele a kezét
* Sirról és egyáltalán temetőből virágot szakitani: magával visz a halott.
*Gyógyszert, gyógyirt  sosem szabad megköszönni, mert különben nem hat.
*Ha a só kiömlik, veszekedés várható.  Ellenszere: felcsippenteni belőle és a jobb váll fölött hátradobni.
*Ha leesik a kés, veszekedés várható, ha beleáll a padlóba, még nagyobb veszekedés, tartós harag
- Ha a lány ellopja a legény hajszálát és  az újhold felé dobva mondja: Újhold nézlek, nézlek, adj (Jóskának, Sándinak stb.) szerelmet, hogy szeressen engemet és el is vegyen ha lehet! - biztos házasság.
*Amelyik házon este/éjjel rikoltott a bagoly, ott meghalt valaki.

 

         

*Teritetlen asztalról enni: megkopaszodás. Fiú, ha lábosból, fazékból eszik, nem nő bajussza.                                                         *

Asztalról a morzsát kézzel (törlőrongy nélkül) letörűlni: pénztelenséget eredményez   
 Lakodalom napján az esős idő arra mutat, hogy a menyasszony kúrva volt és mint  fiatalasszony pletykás lesz. Nem lesz jó élete, zavaros lesz, mint az idő

    • Ha a falon függő kép, óra vagy tükör elmozdul vagy leesik, meghal valaki a családból 
    • Akinek bolha ugrott a kezére, annak vendége érkezik.
    • Vendéget jelentett, ha a kisgyermek a földön mászott, leheveredett

* Éjjel kenyérrel álmodni szintén vendéget jelent.

    • Ha új fésüt vettek, azzal előbb a kutyát vagy a macskát kellett megfésülni, hogy el ne hulljon az ember haja.
    • Nem jó sok diót enni mert megnő tőle az ember orra. 
    • Ha a lány a kôrisbogarat megszárítja, porrá töri, pogácsába süti, s a kinézett legénnyel megeteti, a legény utánnabolondul.
    • Pókot látni: Pókot látni reggel, baj vár rád sereggelHa este jő hozzád, nagy szerencsét hoz rád.
    •                                             
    • Ha saját hajszálát a legény ingének, lájbijának, kabátjának gombjára csavarja a legény beleszeret és soha el nem hagyja.
    • A legény lábnyomának porát egy kis zacskóban a faj felöli bal ágylábhoz tenni, a legény biztos beleszeret a lányba. Ha közben elhidegülne: egy hajszálat (lányét) is belekötni és ablakba, ajtóra akasztani, hogy a Hold fénye "láthassa".
    • Az úton, ha dögöt láttak megfogták a hajtincsüket és kiköptek a földre, hogy ki ne hulljon a hajuk.    Kéményseprővel találkozva megforgatni egy gombot: szerencse
    • Aki vasárnap dolgozik, tönkre megy, mert nincs áldás a munkáján

 

 

  • Hirtelen zápor lakodalom napján bő gyermekáldást igér.
  • Ha az esküvő napján a menyasszony sír, jó fejős tehene lesz.
  • Ha a naplemente nagyon vörös, szél lesz másnap.
  • Ha azt akarja valaki, hogy  kakasa legyen tyúkültetéskor,férfikalapból öntse a tojást a fészekbe.
  •         
  • Ha teli edénnyel jönnek szembe az emberrel, szerencsés útja lesz, ha üres vödörrel, akkor nem lesz szerencséje.
  • Ha az új asszony alatt a szék megcsikorog, akkor lesz gyermeke.
  • Mikor jégeső esik, a fejszét az udvar közepébe kell szúrni, hogy elálljon.
  • Ha a férfiember vásárba készült és az úton asszonnyal találkozott, biztos lehetett abban, hogy aznap nem lesz szerencséje.

 

Ha elalvás előtt megfordítják a párnát, arról álmodnak, akit szeretnek. S ha álomból felébredve megfordítják ismét a párnát, akkor kedvese is látja őt majd álmában.                                                   

                                                

0.085 mp