HÓNAPOK JELLEMZŐI

 

       JANUÁR                               

 

"Hallgat az erdő, kajtat a farkas: kérődzik csendben s fülel a szarvas./ Roppan a hó s a száraz ág reccsen, ágyúlövésként hallszik a csendben. " Kányádi Sándor

BOLDOGASSZONY HAVA, VIZÖNTŐ HAVA, TÉL HAVA, FERGETEG HAVA, Medvetor hava  jeges-havas JANUÁR, nevét Janusról, a római mitológiában az ajtók-kapuk őrzőjéről kapta. Ez a kétarcú istenség, ( egyik arca ki, a másik befelé néz) a mindenség kezdetének istene. Kr. e. fél évszázaddal kezdték januárt tekinteni az év első hónapjának. A mai - keresztény - időszámitásban  XII. Ince pápa rendelte el 1691-től.  Magyarlakta területeken a naptárreformáló XIII. Gergely pápa vezette be a XVI.sz.-ban, mert annakelőtte Karácsonytól számitották az új évet.
JANUÁR a természetben a teljes nyugalom ideje, mert ha " szófogadóan, jól viselkedik " akkor erdőt-mezőt hó borit és a vastag hótakaró alatt alszik a természet. De nem az állatok! Számukra keserves hónap ez!   A farkas éhségében egészen közel merészkedik a lakott területekhez. A vaddisznók kondába verődve csőrtetnek - igaz többnyire csak éjjel - szag után túrják ki a hó alól a tölgymakkot, facsemeték gyökerét, férgeket, pockokat, gyikokat. Legnehezebb az őzeknek, szarvasoknak. Nemcsak az éhségtől szenvednek, de a keményre fagyott hó is véresre sebzi a lábukat. Az erdészek etetőket állitanak fel és nagy havazások idején száraz lombbal, vadgesztenyével, szénával etetik őket.  Az itthon telelő apróbb madarak is közelebb húzódnak a lakott területekhez. Nyáron bőven meghálálják, ha naponta tele etetőkkel gondoskodunk a januári hidegben didergő kis cinkékről, tengelicekről, vörösbegyekről, feketerigókról, etetni kell a fácánokat is.  De még a sokak által lenézett veréb sem felejti el, ha némi magot, morzsát szórunk ki neki az ablakpárkányra. Cserébe  gondoskodik majd, hogy szúnyog és légy ne zavarja nyári pihenőnket.

GYÓGYNÖVÉNYE:       vöröshagyma,       

szárazpaszuly (bab)

 

JANUÁRI JELES NAPOK

 

Január 1: Újév napja A néphit szerint olyan lesz az egész esztendő, amilyen az első napja. Vidáman, bőséges falatozások közepette ünnepelték tehát e napot.  Asszony vagy lány nem mehetett ilyenkor vendégségbe, mert a nők nem hoznak szerencsét a házra. A délelőtti vidám köszöntések után következett az ünnepi ebéd. Az asztalról elmaradhatatlan volt a disznóhús, mert úgy hitték, hogy a disznó előre túrja a szerencsét. Tyúkot nem tálaltak föl, hiszen az meg hátra kaparja a szerencsét. A lencse és a kása kedvelt ünnepi ételnek számított: aki megeszi, annyi pénze lesz az új esztendőben, ahány a lencse- vagy kásaszem.

 

Január 6. Vizkereszt: ekkor ér véget a karácsonyi ünnepkör. Katolikus vidékeken a keresztvíz szentelésének ünnepe  a vízkereszt elnevezés is erre utal. Ezt a vizet aztán egész évben megőrizték. Behintették vele a szobát, az istállót, a kutat és a vetőmagot. Gyógyító erőt tulajdonítottak neki, s ha betegek voltak, ittak is belőle egy kortyot. Vízkeresztkor házszentelést is végeztek. Krétával felírták a háromkirályok nevének kezdőbetűjét (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) és az évszámot. Hitték, hogy ez a felirat megvédi a házat a rontás ellen. Vízkeresztkor szedték le a karácsonyfát.

Január 17. Szent Antal
A háziállatok védőszentjeként tisztelték Remete Szent Antalt. A hozzá kapcsolódó hiedelmek és szokások: Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló tünetű mérgezést, amit ezen a napon véltek sikeresen gyógyitani.

Január 18. Piroska napja  házasságjósló hiedelem is fűződik, azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

Január 21. Ágnes napja:várandós asszonyok sós vízben mosdottak ezen a napon, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek.

Január 22. Vince:  vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak. A gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés. A várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

Január 26. Pál napja:  Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.Ismeretes e napon a haláljóslás az ún. pálpogácsával. Minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek. A néphit szerint akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben.

 FEBRUÁR                

                     fársángosok

"Farsangos fagyokban szentelt fény csicsonkáz, Csattogó hidegben reszket régi csontház. Didereg a rongybáb, bőjtre vár a görcs rög, Vig dámák húsához dörgölőz az ördög...."     Lázári René Sándor

BŐJTELŐ HAVA, HALAK HAVA, JÉGBONTÓ HAVA, TÉLUTÓ HAVA, Szarvastor hava földoldozó FEBRUÁR, nevét a februáre= tiltani latin igéből kapta. A régi római naptárban az év utólsó hónapja volt, mert az új év tavasszal kezdődött. A természet ébredése előtt az embernek is szüksége van erőre, lelki békére, amit csak tisztulás, (bőjt) által szerezhet meg.  Abban az évben, amikor  február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony éjszakáján ÚJHOLD van, akkor a keresztény naptár szerint akár március 21.-re is kerülhet Húsvét ünnepe. Ilyenkor nagyon lerövidül a farsangi időszak, hiszen már februárban elkezdődik a NAGYBŐJT, ami a Húsvét előtti 40 napot jelenti. Igy természetesen februárban van a FARSANG FARKA - nak nevezett időszak  ami a farsangi idő utólsó három napja: VAJHAGYÓ VASÁRNAP, HÚSOS HÉTFŐ, HÚSHAGYÓ KEDD, ez utóbbinak a Nyárád mentén PÚPOS NAP a neve. Ez a nap az utolsó a nagy bálok, evés-ivás hangos mulatozások sorában és rendszerint a telet jelképező szalmabábú égetésével, a téltemetéssel ért véget.    Bármennyire hideg, szeles is február mégiscsak a tél utólsó hónapja. Oldódik már a föld fagya.  A napsütötte, védettebb részeken már kidugja aranysárga fejecskéjét a MARTILAPU VIRÁGA, levél nélkül, amit érdemes most gyűjtögetni, hiszen a levelei megjelenésével a virágok el is tünnek.  De megjelenik a HÓVIRÁG és enyhe tél esetén a TŐZIKE is.   A hónap végére sárgulni kezd a MOGYORÓBARKA  és visszatér az ERDEI PACSIRTA. Ő az első vándorlásból visszatérő, aki a tavasz hirét hozza, bár énekelni csak jóval későbben kezd.

 FEBRUÁR  GYÓGYNÖVÉNYE: martilapu virág,  fűzfakéreg és barka, száritott csipkebogyó.

    .   martilapú virág         fűzbarka                  csipkebogyó

 

FEBRUÁR JELES NAPJAI

február 2.Gyertyaszentelő Boldogasszony napja  Keresztény ünnep, Szűz Mária megtisztulásának emlékére. A katolikus templomokban gyertyát szenteltek.
A szentelt gyertya, minden házban fontos volt, keresztelésig égett az újszülött mellett a rossz szellemek ellen, a súlyos beteg és a halott mellett. Halottak napján, húsvétkor, karácsonykor szintén meggyújtották. A néphit szerint ezen a napon a MEDVE KIJÖN A BARLANGJÁBÓL.

február 3. Balázs napja   Szent Balázs püspököt a torokbetegségek gyógyítójaként tartották számon. Emlékére alakult ki a balázsolás, balázsjárás szokása. " A Szent Balázs doktorunknak hogy ma vagyon napja, többször is hogy megérhessük, az Úristen adja! Kérjük ajándékát, a szent áldomását, Távoztassa mindnyájunknak torkunknak fájását!"    A balázsjárás az iskoláskorú gyerekek adománygyűjtő toborzó szokása volt.

február 5. Ágota napja:  E naphoz néhol az a hiedelem fűződik, hogy alkalmas a házi férgek eltávolítására. A jászladányiak és a jugoszláviai magyarok ezért körülsöprik a házat és az ólakat.

február 14.  Bálint napja:   Jó napnak tartották a kotló ültetésére. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint-napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg,  ezen napon választanak párt a verebek. A hangonyiak (Borsod m.) úgy vélték, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, a tavaszt jelezve.

február 19. Zsuzsanna napja:  Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta. Ha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő. Ha nem szólal meg , "befagyott a szája", akkor a hideg idő még tovább tart.

február 22. Üszögös Szent Péter  A nap az év szerencsétlen napjai közé tartozik. Ezért semmilyen munkát nem végeznek, tyúkot nem ültetnek, mert pl: üszögös lesz a búza.
Azt tartják, hogy amilyen ezen a napon az idő, olyan lesz József napkor is.
február 24. Mátyás   Az eznapi időjárásból lehetett jósolni a termésre és a tojásmennyiségre is.  Az e napon fogott hal egész évi jó halászatot jelentett.

 

MÁRCIUS 

somvirág    kakasmandikó

" Bújnak rügyek barkák, ághegyen a czinkék - Friss lég hasogatja fák, hegyek karingét. "  Lázári René Sándor

KOS HAVA, TAVASZELŐ HAVA, BŐJTMÁS HAVA,  KIKELET HAVA, FÁK HAVA, méhröptető, szántó-vető MÁRCIUS, nevét Martiusról a háború és a vihar istenéről kapta, akiről a vörös bolygót a Marsot is nevezték. A régi római naptárban az év első hónapja volt, amikor a tél már vereséget szenvedett és bevonult a tavasz. Március az ébredés hónapja. Virágzik a hóvirág, tőzike, kakasmandikó, téltemető, tyúktaréj, kökörcsin, gólyahir. Ébrednek a fák, bokrok. Sárgul az égerfa, rekettye, kecskefűz, fehér nyárfa, nyirfa him barkája.  Ezüstösen bomlik a fűzfa. A hónap közepétől virágozni kezd a sombokor és nektárjára kirajzanak a méhek. Érkeznek az első vándormadarak: ölyv, seregély, barázdabillegető, erdei pacsirta, énekes rigó, zöldike, vércse, vörösbegy. Előbújik a sündisznó, a mókus, csikosfejű borz. A szarvasok elvetik agancsaikat. A hónap közepéig szabad vadászni vadlibára, récére, hiúzra, medvére. A viz felmelegedésével arányban kezdenek harapni a halak.

GYÓGYNÖVÉNYE:  csalán,    pásztortáska

MÁRCIUS JELES NAPJAI

március 12. Gergely napja:  a református iskolás gyermekeknél szokásban volt a Gergelyjárás; de már most csak kevés helyen van divatban. Gergelynapkor t. i. az iskolás gyermekek dobbal, zászlóval czifrán s pántlikásan felöltözve, s csaknem minden házba beköszönve, dallás közt bejárták a falut, vagy várost, hogy a még iskolába nem járó gyermekekkel kedvet kapassanak az iskolábajáráshoz. Adománygyűjtés. tanitó megajándékozása kötödött ehhez a naphoz.

március 18,19, 21. Sándor, József, Benedek:  közismert időjárási regula: "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!" Sándor napját a zab, árpa, a fehér bab vetőnapjának tartották, hogy jobb legyen a termés. Benedek napján  vetett hagymának gyógyerőt tulajdonitottak.   A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja,  ezen a napon mindenkinek meg kellett fürdenie és tiszta fehérneműt vennie.  A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert  "Szent József kiosztotta nekik a sipot ". Ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. A József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben,  "amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor".  József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre, ha az időjárás még nem kedvezett, akkor is kihajtották az állatokat ezen a napon, és csak később kezdték el a rendszeres legeltetést. József-nap a méhek kieresztésének is megszabott ideje. " Atya, Fiú, Szentlélek Isten nevibe induljatok, rakodjatok, minden mézet béhordjatok! "   József-napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.

március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja:  A katolikus egyház hagyománya e naphoz köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját.  Ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. Ma is él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle és ha letörne az ága, abból szerencsétlenség származik. Ha ezen a napon megszólalnak a békák, úgy vélik, még negyven napig hideg lesz.

ÁPRILIS                                     

" Szeleburdi szél, libbenő levél. Füsti fecske pár, milyen idő jár? - Huncutkedvű friss bolond április." Csávosi György

SZENT GYÖRGY HAVA, BIKA HAVA, TAVASZ HAVA, SZELEK HAVA,  RÜGYEZÉS HAVA, ágzölditő ÁPRILIS, nevét az aperire = kinyitni igéből származik. Ovidius római költő szerint ez a hónap nyitja a földet, a bimbókat, az emberek szivét. Fakad a fák rügye, kikelnek a bogarak, hernyók. Szaporodnak az egerek, pockok, cickányok. Tűzpiros virágait lengeti a vörös és lucfenyő. Virágba borulnak a tulipánfák ( magnólia). Kivirágzik a kökény, ami - tapasztalat szerint - visszahozza még a kései hideget, fagyot is, ennek dacára a hónap közepére visszatérnek a gólyák majd a fecskék.  Találni már kucsmagombát és szarvasgombát. Általában erre a hónapra kerül a HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR : Virágvasárnap, Nagyhét, Húsvét.

GYÓGYNÖVÉNYE:  pitypang,   kökényvirág,   tavaszi kankalin

 ÁPRILIS JELES NAPJAI

április 1. Bolondok napja    Április 1-jén ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyerekeket tréfálták meg. Például a gazda a szomszéd tanyára küldte a kisgyermeket szúnyogzsírért. Pénzt  adtak a gyerekeknek, és a boltba küldték esernyőmagért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért. Aztán csúfolós mondokával kacagtak azon aki el is ment ezekért: " Április bolondja, felmászott a toronyba, megkérdezte hány óra? Fél tizenkettő, bolond mind a kettő.

április 12. Tibor napja: ha a varjú nem látszik ki a búzavetésből, jó termésre számithatnak.

április 24. Szent György napja   Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.  Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani, gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal.  Füstöléssel is igyekeztek távol tartani a rontást, a juhászok füstölték meg a jószágot, mert úgy vélték, hogy akkor nem bitangol el, és elháríthatják róla a rontást. Az istálló védelmére zöld gallyat tűztek az ajtajára, fokhagymafüzért helyeztek rá, és füstöltek.  Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától.  Ez ellen védekeztek a már említett zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával.  Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet. Hiedelem él a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan, amit a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak, amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet. Az aki Szent Györgykor  kígyót üt meg, annak nagy lesz az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét.

április 25. Szent Márk evangélista napja:   E nap jellegzetes szokása a búzaszentelés. Az egyházi külsőségek között, körmenet formájában megtartott szertartáshoz számos népi hiedelem kapcsolódott. A szentelt búzából koszorúkat készítettek, melyeket a templomi zászlóra, keresztekre helyeztek, majd nyolc nap után levették, és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen. Koszorút a beteg feje alá is helyeztek, gyógyító erőt tulajdonítva a szentelt búzának.

HÚSVÉT ÜNNEPE  általában április hónapra kerül a legnagyobb keresztény ünnep. Jézus Krisztus feltámadása.

               MÁJUS     pünkösdi rózsa      májusfa

" Záporoz a napfény, szétragyog a pünkösd - Hajló virágszálhoz szép napodat hűn kösd! Lélegzik a mező, pilléket libegtet, Dombocskák pihegnek, szertők lihegnek. "     Lázári René Sándor

VIRÁGZÓ ÉLET, PÜNKÖSD HAVA, IKREK HAVA,  IGÉRET HAVA, TAVASZUTÓ HAVA,Virágzó élet hava  madárszavú MÁJUS, nevét Majáról, a föld és növekedés istennőjéről kapta. Másik névadója Jupiter Maius, az istenek atyja, akitől ered a villámlás, menydörgés és a napfény. A legtöbb madár ekkor költ. Hajnaltól sötétig csivittelnek, sőt a fülemüle  éjjel is énekel, még szebben, mint nappal. Borjadzik a szarvastehén, születnek a vadmalacok, rókakölykök. Virágzik a pipitér, kamilla, zsálya, jázmin, vadrózsa( csipkerózsa). Gyűjthető a gyermekláncfű, ibolya, martilapú, szeder és szamóca levele. Május a  burgonya (pityóka, magyaró, krumpli) ültetésének hónapja. Található már szekfűgomba, tövisalja, vörös susulyka,  DE VIGYÁZAT MERT TÖMEGESEN JELENIK MEG A GYILKOS GALÓCA !

GYÓGYNÖVÉNYE: erdei szamóca,    zsálya,  vérehúllató fecskefű

MÁJUS JELES NAPJAI

május 1.  munkás Szent József napja.  május  1-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát.  A május elsején állított fákat  pünkösdkor bontják le, amikor a bálon " kitáncolják".  A zöld ágat minden díszítés nélkül a lányok kapujára vagy kerítésére tűzték.  A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma,  udvarlási szándék, szerelmi ajándék is a lányos házakhoz vitt májusfa.

május 4. Flórián napja:  Flórián a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje volt. Flóriánnal kapcsolatos néphagyományról csak elszórt adatok vannak. Egyes-vidéken Flórián napján nem asszony, hanem férfi rak tüzet. Mielőtt tüzet gyújt, a kezét megmossa és szétpermetezi a vizet, hogy ne okozzon a tűz veszedelmet. Van ahol ezen a napon egyáltalán nem raknak tüzet. A század elején még a  kovácsok sem dolgoztak, és kenyeret sem sütöttek.

május 12, 13, 14. Pongrác, Szervác, Bonifác:  Fagyoszsentek A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot."Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz"

május 25. Orbán napja  Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. 

PÜNKÖSD   Pünkösd neve a görög pentekosztész " ötvenedik " szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep, május 10-e és június 13-a között.Keresztény ünnep, de számos néphagyomány füződik hozzá. Ilyen, a Nyárádmentén is szokásos pünkösdi király választása. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha  valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. A pünkösdi harmattal kapcsolatosan is élt az a hit, hogy gyógyító-, varázsereje van. Pünkösdkor harmatot szedtek, amit a szembaj ellen, a zsebkendőbe szedett harmatot pedig a szeplő ellenszerének.

ÚRNAPJA    A pünkösd utáni második hét csütörtökje. Az e napon tartott körmeneteknél ún. úrnapi sátrakat készítettek az oltárak fölé a falu különböző pontjain. Az úrnapi sátrakat zöld gallyakkal, virágokkal díszítik, díszítményeit mint szentelt növényeket később mágikus célra használták. Az úrnapi gallyak a káposzta közé szúrva elűzik a bogarakat. A sátorból vitt faágat a kertben a vetemények közé szúrták, hogy megvédjék a növényeket a férgektől. Az istállóba tették, hogy az állatok egészségesek maradjanak.  A  háztető alá vagy a gerendára tették, hogy a villám ne csapjon a házba.  Az úrnapi kakukkfűből főztek teát köhögés ellen, a virágok szirmából főzött teát torokgyulladás, kéz- és lábfájás, szemgyulladás ellen is hasznosnak tartották.

JÚNIUS   kakukk   eper

"Hajadon fűzek, búzabóbiták, csupa illat és virág a világ. Csupa mosoly és csupa kedv, csupa libegés: lányokon selyemruha - ..."      Szilágyi Domokos

SZENT IVÁN HAVA, RÁK HAVA, EPER HAVA, NAP HAVA, NYÁRELŐ HAVA, játékos JÚNIUS, nevét Júnóról, a római istennőről kapta, aki Jupiternek, az istenek atyjának a kedvese volt. A fiatalosan ragyogó Júnó a csillagászat és a házasságok védője. Június a természetben a kiteljesedés hónapja. Az állatvilágban minden állatfióka elhagyja a vackot és szüleitől tanulja az élet mesterségét. Énekelni kezd a kakukk, az egyetlen madár, amelyik nem költi ki tojásait, hanem idegen fészkekbe lopja. Az igy kikelt kakukkfiókák eleszik a táplálékot " mostoha testvérei" elöl, majd ki is lökik azokat a fészekből. A szülőpár már csak a torkost eteti, amelyik aztán hihetetlen gyorsasággal túlnövi etetőit, hogy aztán örökre kirepüljön a fészekből. Ennek ellenére is igen hasznos madár, az egyetlen, amelyik megeszi a szőrőshernyót. Mert igen jóétkü madár, rengeteget megeszik belőlük. A Nyárádmentén a kakukk megszólalásához kötik a füstölt szalonna megkezdését. Még télen elteszik, hűvös, szellős padlásra, hogy a kakukkszóra elővéve legyen mit tarisznyálni kapáláskor, aratáskor. A gabona árát is a kakukk szava szabályozta. Ha szent János napja( június 24.) előtt megszólal, olcsó lesz a gabona, ha csak e nap után, akkor drága. Gombakedvelők gyűjthetnek : szekfűgombát, tövisalját, tölcsérgomba, fenyőtinorú, hirip gomba, erdei csiperke és a talán legizletesebb " paprikásnak való " a sárga rókagomba.

GYÓGYNÖVÉNYE: mályva, bazsalikom,  kakukkfű

JÚNIUS JELES NAPJAI

Június 8. Medárd napja Közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz.  A Nyárádmentiek szerint e napon kezdődött az özönvíz, akkor is negyven napig esett. Úgy tartják, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, ezért e napon nem szabad fürdeni, de a lovakat meg kell itatni, mert akkor nem lesznek rühesek.   Ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú.  A szőlősgazdák szerint, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés. Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön.  A szénakaszálás kezdete.

Június  10. Margit napj   retkes Margit  néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó gyenge maradjon. Tyúkültetésre alkalmas nap. Általában esős napnak tartják. Legyes Margitnak is hívják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy. A hiedelem szerint "Margit asszony a legyek királynéja és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel"

Június 13. Páduai szent Antal napja: A katolikusok körében nagy tiszteletnek örvend. Az elveszett dolgok megkeritője, vagyon őrzője. Betegség gyógyitója, különösen az orbánc: Szent Antal tüze gyógyitója. Szent Antal napját különösen az asszonyok számára tartották dologtiltó napnak, nem volt szabad lisztbe nyúlni, mert kelések nőnek a kézen. Ezen a napon szentelt liliom szirmát szeszbe tették és kelések gyógyitására használták. Június 24. Szent János vagy szent Iván napja  Éppen hat hónap van még karácsonyig, Jézus születéséig, aki hat hónappal volt fiatalabb Ker.szt.Jánosnál. A nyári napforduló napja is. A Nyárád menti falvakban emléke sincs a Szent Iván-napi tűzugrásnak. Azonban a Szent János-napi gyümölcsevéssel kapcsolatos tilalmakat itt is ismerik. Úgy hitték, hogy a fiatal asszony, aki Szent Iván-nap előtt gyümölcsöt eszik, annak kiskorában meghal a gyermeke. Olyan asszonyok, akiknek meghalt a kisgyermekük, egyáltalán nem ettek ilyenkor cseresznyét. Ekkor érett az ú.n. szentiváni alma is, amit ezen a vidéken "árpás" almának neveznek. Ha e nap előtt megszólal a kakukk, olcsó lesz a gabona, ha csak utána, akkor drága. Június 26. Szent János és Pál napja  a tiszteletükre bemutatott szentmisén gyertyákat szenteltettek viharok, égiháborúk ellen.
Június 29. Péter és Pál   A Nyárád-mentén  úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, néhány nap múlva  kezdődhet az aratás.

JÚLIUS            barack  dinnyék

"Lekonyul a búza feje, Aratásnak van ideje,  Gazdaember kaszát penget, Úgy vágja a sűrű rendet."          Revicky Gy.

SZENT JAKAB HAVA, ARATÁS HAVA, OROSZLÁN HAVA, ÁLDÁS HAVA,  NYÁR HAVA, jutalmas JÚLIUS, nevét Gaius Julius Caesarról kapta, aki Kr. e.46-ban megreformálta a naptárt. Annak előtte ez volt a Quintilis (V.) hónap. Július, az igazi nyár hónapja, megjutalmazza a természetben gyűjtögetőket. Jutalmuk az érő szamóca, erdei málna, és a hónap végére érő szeder. Érik a kesernyés madárcseresznye, vadmeggy. Teljében a zöldségszezon, érik a paradicsom, paprika, uborka, vineta (padlizsán).A gyümölcsösben érik a meggy, kajszin barack, nyári almák, körték. Érik a sárga és görögdinnye. Ez a hónap a kendernyűvés-áztatás hónapja.

GYÓGYNÖVÉNYE: komló, fekete nadály, majoránna, csengőfű, menta, katáng

nadály   csengőfű   menta

katáng

JÚLIUS JELES NAPJAI

 Jú­lius 2. Sar­lós Bol­dogasszony nap­ja  A ró­mai ka­to­li­kus egy­ház em­lé­ke­zik meg Szűz Má­riá­nak Erzsébetnél, Ke­resz­te­lő Szent Já­nos édes­any­já­nál tett lá­to­ga­tá­sá­ról. A nap el­ne­ve­zé­se az ara­tás egy­ko­ri mód­já­ra utal, ami­kor a nők még sar­ló­val arat­tak. Szokás volt az aratás szertartásos megkezdése is, hogy azután másnap ténylegesen hozzáfogjanak a munkához. Elmentek a misére, az aratószerszámokat a templom falához támasztották. Ezután kimentek a földekre, a búzában vágtak egy rendet, majd hazamentek. 

Jú­lius 20. Il­lés nap­ja Év­szá­za­dos meg­fi­gye­lé­sek sze­rint ezen a na­pon, ill. e nap tá­ján gya­ko­riak a vi­ha­rok. E na­pon mun­ka­ti­la­lom volt, mert úgy gon­dol­ták, hogy aki ilyen­kor a me­zőn dol­go­zik, ab­ba be­le­csap­hat a vil­lám, a ter­mést pe­dig el­ve­ri a jég.

Jú­lius 22. Má­ria Mag­dol­na nap­ja: úgy hit­ték es­nie kell az eső­nek, mert Má­ria Mag­dol­na si­rat­ja bű­neit. Szokás volt a kislányok hajából levágni, hogy az hosszúra nőjjön, utalásképpen az evangéliumi történetre, amikor M. Magdolna hajával törülgette Jézus lábát.

Jú­lius 25. Ja­kab nap­ja Szent Ja­kab az apos­to­lok kö­zül el­ső­ként szen­ve­dett vér­ta­nú­ha­lált. ő a bú­csú­já­rók, utas­em­be­rek, ha­jó­sok vé­dő­szent­je. A nép­ha­gyo­mány sze­rint Ja­kab nap­ra kel­lett learat­ni a za­bot, mert ami kint ma­rad az el­vész.  A Jakab-napra kelt csirkék gyorsan nőnek. Ilyenkor szedik ki a fokhagymát. A Ja­kab na­pi idő­ből jó­sol­tak a vár­ha­tó té­li idő­já­rás­ra.

Jú­lius 26. An­na nap­ja, Szűz Má­ria édes­any­já­nak ün­ne­pe.  Szent An­na kü­lö­nö­sen tisz­telt vé­dő­szent­je volt a ka­to­li­kus asszo­nyok­nak, fő­ként a med­dő a ter­hes és szü­lő nők fo­hász­kod­tak hoz­zá párt­fo­gá­sért. Kul­tu­sza a  ked­di nap­hoz kö­tő­dött  és asszo­nyi do­log­til­tó nap­nak szá­mí­tott. A ha­gyo­mány sze­rint An­na napkor kezd­ték el a ken­der fel­sze­dé­sét. A hagyma ásását.  Anna a kötényében hordja a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott bedobja.


AUGUSZTUS      aratókoszorú                                                                         

" Menyecskék ferednek, fickándó mennyhalak. Az idő is csupasz csigaként halad.... Csillag hull, homálylik,elkullog a horgász,  Gomolygó füzesben csak szúnyograj portyáz...."    Lázári René Sándor

ARANYASSZONY HAVA, BŐSÉG HAVA, SZŰZ HAVA,  ÚJ KENYÉR HAVA,  NYÁRUTÓ HAVA, agancs csiszoló AUGUSZTUS, nevét  Augusztus római császárról kapta ( Kr.e. 63 - Kr.u. 14), aki győzelmeinek nagyrészét ebben a hónapban vivta. Vidékeinken augusztus az aratás- hordás ideje. Azt tartják: szent István napja ( aug.20.) után tarlóról fúj a szél,  a szarvas " belehúgyózik" a vizekbe, tilos a szabadban fürdőzés. Lassan lejár a nyár. A természetben érzik az ősz kezdete. Elhallgatnak az énekes madarak, csak a vörösbegy énekel még és néha hallatszik  egy-egy ökörszem titt-tittelése. A szarvasbikák agancsa teljes diszben pompázik, a fák törzséhez dörzsölgetve tisztogatják róla az elhalt bőrt, bolyhokat. Éjjelente gyönyörű látványt nyújtanak a földközelbe kerülő PERSZEIDA meteorraj, a hullócsillagok, amelyeket a nép szent Lőrinc könnyé-nek nevez és hiszi, hogy megpillantásakor elsuttogott vágya teljesül, de azt is, hogy ilyenkor valahol meghal egy-egy ember (lehull a csillaga). Keresztelő szent János napján, ha esik az eső, az ugyan rossz a kerteknek, de tömegesen terem tőle a gomba: sereges tölcsérgomba, pöffetegek, őzláb, fenyőtinorrú,

 

GYÓGYNÖVÉNYE:   útilapú,  árvacsalán,

            kékiringó

AUGUSZTUS JELES NAPJAI

Augusztus  1. Vasas Szent  Péter napja   a  szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről. Ha Vasas Szent Péter napján még eső lesz, lesz kukorica, de ha még akkor se esik," jühet a Nyárád vize is, nem lesz kukorica."  Patkányűző napnak tartották.

Augusztus 10. Szent Lőrinc:   A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert lőrinces. Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz.

Augusztus 15. Nagyboldogasszony:   Mária mennybevételének ünnepe. e napon mindenféle virágokat, gyógynövényeket szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették. Az ún. két Boldogasszony közét (aug. 15. szept. 8., Kisasszony napja) az asszonyi munkában tartották fontosnak. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtik, mert úgy vélik, hogy sokáig eláll. Úgy tartották, hogy a Nagyboldogasszony és Kisasszony-nap között tojt tojás sokáig eláll. Ezeket külön elrakták és meszet szórtak rá.  A kétasszony közének nevezett   időszakot szerencsés időszaknak tekintették. Ekkor szedték a gyékényt.   A két Boldogasszony köze  a téli holmik, ruhafélék szellőztetésének az ideje, hogy a moly ne essen beléjük.  Ekkor ki kell szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

Augusztus 20. Szent István napja:  Ákosfalván búcsúsnap, már befejeződött a cséplés minden faluban ünnepséget tartottak.  Tréfásan azt mondták, hogy ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt, ettől kezdve kevesebb van ebből a rovarból.  Általában  István-napkor gyülekeznek a gólyák. A málna szedésének ideje volt.

Augusztus 24 Szent Bertalan napja:   Ezt a napot a néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekinti. Az e napi időjárásból jósolnak a várható őszi időjárásra. A Bertalan-napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak. A szarvas " belehúgyozik  a vizekbe", ettől kezdve tilos a szabadban való fürdés.

SZEPTEMBER                                     kikerics     seregélyek

" Fogyó mosolyú délután, sárguló alma fönn a fán, Hóharmat szinű kikerics, hűvösödnek a vizek is. Gyapjasodik a kicsi őz, észre sem vettük, itt az ősz. "         Kányádi Sándor

SZENT MIHÁLY HAVA, ALMASZÜRET HAVA, MÉRLEG HAVA,  FÖLDANYA HAVA, ŐSZELŐ HAVA,  szilvaillatú  SZEPTEMBER, neve a latin septe= hetedik szóból ered. Első napján mondogatták: megjött az első ember (szept+ember), számonkérni mit gyűjtöttünk az elmúlt nyáron. Mert a nyár bizony elmúlt. Ez már az ősz kezdete. Teljében a szilvaérés, itt a befőzések ideje. A Nyárádmentén  rézből készült üstben főzték a SZILVAIZET. A teljesen érett szilvát jól kisúrolt rézüstbe rakták, vizet öntve hozzá s tűzre állították, míg csak híg péppé nem főtt. A magot ki nem szedték belőle, mivel attól a lekvárnak különben jó íze és szaga lesz. Az odaégés megakadályozására gyakran keverték a pépet.. A megfőtt tömeget nagyszemű szitán átnyomták, hogy a mag különváljék a hústól. A pépet újra betették a megtisztított üstbe s addig főzték, míg csak a fakanál megállt  benne. Az odaégés elkerülésére állandóan kevergették. Közben belehintették az öröletlen köménymagot is. Amint a lekvár elkészült, azon forrón cserépedényekbe, fazekakba  töltötték s jól benyomkodták, nehogy üregek keletkezzenek.  Amig kihült a teteje " bebőrösödött" és ezután gyolccsal lekötötték. Az igy elkészitett szilvaiz évekig is elállt. Puha kenyérrel tejjel, derelyébe téve, de még puliszkával is fogyasztották.

                                      

A gyakran feltámadó szél, amely épp olyan gyakran hoz esőt is, meg-megkavarja a fák, bokrok koronáját és potyognak az érett magvak, gyümölcsök. Érik a dió, mogyoró, vadalma, vadkörte. Vöröslik a som, a madárberkenye. Kezdődik a SZARVASBŐGÉS, a szarvasok, őzek párzási ideje és a vadászidény. Gyülekeznek a költöző madarak. Kisasszony napja (szept. 8.) után fokozottan védeni kellett a szőlőst a csapatosan támadó seregélyektől. Gombagyűjtőknek: tömegesen terem a nagy őzlábgomba, a hirip, erdei csiperke. A legelőkön találni óriáspöffeteget, de van keserűgomba is.

GYÓGYNÖVÉNYE:  citromfű levendula

bojtorján  dió

SZEPTEMBER  JELES NAPJAI

Szeptember 1. Egyed napja  E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra.

Szeptember 8. Kisasszony napja   volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Ilyenkor kezdték a dióverést. Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Bugyborékos vagy ritkaszemű eső, esős időszakot jósol. Úgy vélték, hogy Kisasszony-napkor rózsát hány a nap. Csiksomlyón az asszonyok felmentek a Nyereg- dombra a felkelő napot nézni, abban a hitben, hogy meglátják benne Máriát és a nap körüli rózsákat.  Az elvetendő búzát ponyvában kiteszik a harmatra, hogy meg ne dohosodjon. Ha ezt a vetőmag közé keverik, megmentik az üszkösödéstől.  Ezen a napon búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak.

Szeptember 12. Mária napja  A név gyakorisága miatt kedvelt névünnep

Szeptember  21. Máté napja  ezen a napon nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz. Az egész hetet  pelvahétnek nevezték, mert úgy tartották, hogy az ilyenkor vetett búza polyvás lesz. A Máté-napi tiszta időből jó bortermésre következtettek.

Szeptember 29. Szent Mihály napja  A szeptemberi jeles napok közül kiemelkedik Szent Mihály napja. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt, a cselédfogadás ideje is. Női munkatilalom napja. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például: "Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;" "Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot."Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember. Szeptember 29. után már nem nő a fű,"Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet." Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott.

OKTÓBER     szüret

" Kamra mélyén egér rág, aranylik fenn a faág, Minden aranysárga itt, csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri, hát lengeti a tengeri " Weöres Sándor

SZÜRET HAVA, SKORPIÓ HAVA,  MAGVETŐ HAVA, ŐSZ HAVA, osztó-fosztó OKTÓBER, nevét az octo= nyolcadik szóból kapta. Ez már az igazi, mustillatú, lombhullató ősz. Az eddig szinte egyhangúan zöld erdő megszinesedik. Leghamarabb sárgul a nyárfa, azután a juhar és a gyertyán. A vadcseresznye levele élénkpirosra változik. Vöröslik a vadrózsa, galagónya és vadkörte. A kecskerágó bokor szinte lila. legvégül a szürkekérgű bükkfa gyúl vörösre. Potyog a makk, a vadgesztenye, pörög a juharfa proppelszerű termése. Szállnak a hársfák könnyű, szárnyas, apró, barna magvai. Érett már a galagónya, kökény és csipkebogyó. Az őzek sötétbarna, tömött, meleg bundára váltanak. A mókusok, egerek egész raktárakat hordanak össze.A borzok, pelék vastag hájat eresztenek, hogy legyen mit lekoplalni tavaszig. Érett a télire való alma. A hónap közepétől nyilik a krizantém, amely szines bokraival vidámitja a már jócskán megkopott kertet. Mert legtovább birja a hideget, azért használ(t)ják a halottak napi sirdiszitéshez.Hajdanán, nagyanyáink kertjében októberbern még javában virágzott a kellemes illatú, sárgás-piros szinű szagos rezeda.

   krizantém          szagos rezeda
Október vidékeinken a szüret hónapja. Ebben a hónapban vannak a szüreti bálok, gyakran a lakodalmak. Szüret után kezdődik a kukorica szedése és a káposzta vágása. Ez után nem marad más mezei munka, mint a ganéj kihordása. Az első fagyokig még találhatunk őzláb gombát, lila pereszkét, egy-egy pöffeteget.

GYÓGYNÖVÉNYE: homoktövis  kökénybogyó galagónya
 
OKTÓBER JELES NAPJAI

Október 4. Ferenc (Assziszi szent Ferenc) napja:   A vetés kezdésének napja.  A vetésre legalkalmasabb hétnek az ún. ferenchetet tartották. A Nyárádmentén  a Ferenc-nap körüli hetet búzahétnek nevezik. Mert az állatok védőszentjének is tartották, a gazdasszonyok nyírfaágat tettek a fészekbe, ha ilyenkor ültettek kotlóst, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy vélték, a nyírfaág mindaddig, amíg ki nem kelnek a csirkék, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól.

Október 15. Teréz napja   szüretkezdő nap. Teréz-szedés a neve. Asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak, kenyeret sem süthettek.

Október 21. Orsolya napja  a "káposztavágás" betakaritásának ideje

Október 28. Simon-Júdás napja  a szüreti bálok kezdete, a juhászok elszámolásának napja, a kukoricabetakaritásának kezdete. E nap után kezdődnek a kukoricafosztó kalákák, amit a Nyárádmentén Törőbúzahántó -nak neveztek. Főleg a legények mentek a lányos házakhoz megkérdezni, hogy "kell-e hántó"?.  A lányok arcát a legények üszökkel maszatolták össze, héjában meghengergették a lányokat, a piros csöveket pedig elkapkodták a legények, s azt csókkal kellett kiváltani. Jó időben az udvaron, esőben a konyhában, fészerben fosztottak. Szilvával, süteménnyel, itallal kínálták a segítőket. Énekeltek, beszélgettek. A fiatalok egyik legfontosabb szórakozási alkalma volt a kukoricafosztás. Nagylányok és legények mehettek oda. A jó énekest felültették a rakás tetejére, neki nem kellett egész este dolgozni.

 

NOVEMBER    

 

" Égbolt feszes bőrén eső dobol, kopog- / hömpölyög a sötét, tetőn kobold topog. / Szél hördül világűr vak hézagján, résén: / Alkonycsik szivárog, alvad vadász késén."  Lázári René Sándor

ŐSZUTÓ HAVA, ANDRÁS HAVA, NYILAS HAVA, ENYÉSZET HAVA, Begyűjtés hava  ködös-nedves november,  nevét a latin - noven - kilencedik számnévből kapta. Ha lehet ezt mondani, az év legkomiszabb, legcsúnyább hónapja. Ködös, nyirkos, szeles időjárása nagyon megviseli az ember idegrendszerét. Az egyre gyakrabban feltámadó szélben még alá-aláhúll egy-egy lucskos, megsápadt falevél. Korai fagyok dermesztenek, hajnalonta dér üli meg a tájat és esik, esik az eső. Az állatok többnyire már elhúzódtak. Csapzott, csatakos bundájú őzek, szarvasok fonnyadt füvet kotorásznak a nedves avarban. Egyébként csend van erdőn, mezőn. Csak a "szent Márton tyúkjai"  a varjak és csókák csapata  sötétiti el néha az amúgy is olomszinű eget, amint élelem után kutatva hangos kárrogással megszállnak egy-egy területet, ahonnan aztán elfogyasztanak mindent, amit éles csőrükkel feltőrhetnek, széttéphetnek.   Egy ilyen támadás után eltűnik a fán aszalódó alma, dió, mezőn hagyott krumpli, kukorica, káposztamaradvány és minden embertermelte szemét. Ők a természet utólsó nagy "betakaritói".  A takaritás után hangos kárrogással megszállnak egy-egy nagyobb fát, épület és ott pihennek. Ennek láttára mondják: hó lesz! Pedig rendes körülmények között novemberben a hó még várat magára viszont szinte mindennapos a sűrű, tejszerű köd.

                       

 NOVEMBER JELES NAPJAI

November 1. Mindenszentek napja  a naptárban nem szereplő szentek emléknapja, dologtiltó nap.

November 2. Halottak napja  Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a néphit szerint a templomban a halottak miséznek.  Halottak napján, sőt hetében mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna, tilos volt mosni azért is, mert megsárgulna a ruha. Nem meszeltek, mert a férgek ellepnék a házat. Káposztát sózni sem volt szabad halottak hetében, mert ellágyúlna. Ma temetőbe járás, a sírok rendbehozatala, a gyertyával való világítás szinte mindenki számára kötelező. A halottak napjának világítással egybekötött megünneplése  a Nyárádmentén csak újabb szokásként, a második világháború után terjedt el.

November 11. Szent Márton napja  Márton-napon  lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát."Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik"  tartották. A liba csontjából az időjárásra jósoltak:   " A bornak szent Márton a bírája", tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor.

November 25. Katalin napja   Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ilyenkor is szoktak vízbe tenni gyümölcságat, s ha az karácsonyra kizöldül, a kíváncsiskodó lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt (lásd még Luca-nap). Az ágat ez esetben katalinágnak nevezik. Női dologtiltó nap, ilyenkor nem sütöttek kenyeret. Nem szabad szántani, kocsiba befogni. Katalin női dologtiltó nap. A Szerémségben ilyenkor nem sütöttek kenyeret. Nem szabad szántani, kocsiba befogni. Leálltak a malmok is.  Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak.

DECEMBER           

" Fagyos éj, ádvent, betlehem, karácsony, Csillagfény Márián, gyermeken, tar ácson. Mint lassú, játszi láng, megrebben a lélek: Leng a súgárszilánk, pelyhekben az ének. "     Lázári René Sándor

KARÁCSONY HAVA, BAKK HAVA, TÉLELŐ HAVA  ÁLOM HAVA,Istenfiak hava didergő DECEMBER, nevét a latin decen= tizedik szóból kapta, nem követve Julius Caesar naptárreformját. Téli álmot alszik a természet, alszik az erdő, alszanak a vadállatok.Avar között vackol a sün, fészkében a mókus. Szenved az őz, a vaddisznó és az itt telelő madársereg. Éheznek és nagyon sok van még tavaszig. Csak a fák állják a tél támadását. Ők nem fáznak, pedig régen levetették lombruháikat.Nagyon ritkán fagynak ki, akkor is inkább egy-egy kényesebb gyümölcsfa. Az erdő fái télen nem nőnek, háztartásuk szinte teljesen lelassul, nem vesznek fel táplálékot a talajból. Önmagukat őrzik tavaszig. Decemberben délelőtt virrad, délután sötétedik. A végtelennek tűnő téli estékre számos szokást, ünnepet talált ki magának az ember. De az egész hónapot meghatározza, kitőlti az év második legnagyobb ünnepe a KARÁCSONY. Előtte a négy ADVENT-i hét, a hajnali misékkel ( rorate), amit itt ANGYALI MISÉ-nek neveznek. Végül a hónap utolsó napja a SZILVESZTER

GYÓGYNÖVÉNYE:     káposzta,            

fekete retek 

DECEMBER JELES NAPJAI

december 4. Borbála napja  Söpörni sem szabad, mert elsöpörnék a szerencsét. Akárcsak az egész téli ünnepkörben, Borbála-napkor sem hoz szerencsét a házra a női látogató, ha mégis odatévedne, seprűvel verik ki. A boszorkányok rontása miatt tilos ezen a napon ruhadarabot kinthagyni. Az ajándékozás, kölcsönzés is elvinné a szerencsét a háztól. Vannak erre a napra javasolt tevékenységek, így  a tollfosztás,  a borfejtés. Tilos a fonás is ezen a napon.

december 6. Szent Miklós napja   Hajdanán nem volt szokásban. Az ajándékozás ma ismert formája falvainkban körülbelül ötven éve terjedt el, és még később a piros ruhás Mikulás figurája. A csizmát, cipőt az ajtó elé tették,  Büntetésül a szülők vereshagymát, krumplit, virgácsot  tettek a cipőbe a rossz gyereknek és süvegcukrot, törökmézet a jó gyermeknek.

december 21. Tamás nap  ezen a napon vágott disznó hájának Tamásháj a neve. Kelések gyógyitására használták. A sózott disznóvért köszvény kezelésére használták.

december 24. Karácsony vigilliája    A gazdasszony megteritette az asztalt. a gazda bekopogott, belépett és a kezében lévő rostával háromszor megfordult. A rostában méz, dió, alma volt a család minden tagja számára. Kenyeret is behozott a hóna alatt, majd diót vetett a szoba négy sarkába. Ezután pálinkát ittak, és elmondta a karácsonyi köszöntőt: Adjunk hálát az Atya Uristennek, hogy megadta érnünk ezt a mai dicsőséges szent napot, úgy mint Ádám és Éva napját. Adja a fölséges Atya Uristen, hogy továbbra is megérhessük jó erőben és egészségben, isteni áldásban és békességben. Adjon az Uristen a gazdasszonynak tyúkot, lúdat, a gazdának bort és búzát, a megholt élőknek örökké való nyugodalmat. Isten áldjon meg bennünket.  Ez után megvacsoráztak, és beszélgetve várták az éjféli misét. A református vallásuak már vacsora után elindultak kántálni. Karácsonyfa állitás csak a II. világháború után volt szokásban.

december 25. Karácsony napja  Jézus Krisztus születésnapja. Családi ünnep, szigorú dologtoltó nap

december 26. Szent István vértanu napja   névnapköszöntések, este rendszerint kosaras bál

december 26. Szent János napja  névnapköszöntések

december 31. Szilveszter napja  gombócfőzés, olomöntés, hagymakalendárium készitése, zajkeltés, nyájforditás

                                                                     
0.026 mp