NYÁRÁDMENTE

Ott ahol a Nyárád vize...

A NYÁRÁD: 

A Nyárád (románul:Niraj, németül: Niersch) a Maros egyik mellékfolyója, Erdélyben.
A Nyárád első említése vidékünkön az 1332-es pápai tizedjegyzékben lelhető fel, ahol Nyárádtőn egy István nevű papot említenek "Stephanus de Naradya"-ként.
A folyó a Görgényi-havasokból ered 1239 méter magasból. A hossza 89 km. A Nyárád Nyárádtő környékén torkollik a Marosba.

a szelid Nyárád

és a haragos

a székelyföld legkissebb, de leghűségesebb folyója, a szőke Nyárád,  Székelyföldön ered és itt is torkollik a Marosba. Az "égigérő" székely havasokból, a BEKECSl indul útnak a Kis- és Nagy-Nyárád és alkotja a FELSŐ NYÁRÁDMENTÉT. Az itt sorakozó falvak legtöbbje katolikus vallású, ezért szokták ezt a részét tréfásan "Szentföld"-nek nevezni.  Leghíresebb falvai: NYÁRÁDREMETE, MIKHÁZA.

Aztán a két ág összefolyik. Az összefolyásnál található az első kisváros: NYÁRÁDSZEREDA,

        Nyárádszereda

mely a Nyárádmentiek vásáros központja volt. / szreda=vásár, szláv nyelven/. Nyárádszeredától számítódik az egyesült KÖZÉP NYÁRÁDMENTE, amely MAROSVÁSÁRHELYig tart.   

Marosvásárhelytől a MAROS-ba torkolásáig terül el az ALSÓ-NYÁRÁDMENTE, az a terület, amelyet a félig tréfás MUROKORSZÁG névvel illetnek. Ez az a terület, ahol a székelyföld minden talpalatnyi kis darabját megművelik, és jól művelik. Ez a rész látja el gyakorlatilag az egész Nyárád-terét zöldséggel, gyümölcsel.

MUROKORSZÁG:Hagyományosan zöldségtermesztő falvainak ( Lukafalva, újabban Dózsa György, Illencfalva, Lőrincfalva, Mezőteremi, Káposztásszentmiklós összefoglaló, félig-meddig tréfás elnevezése. Maga a név a 19. sz. derekán született, de a Nyárád termékeny öntéstalaján virágzó zöldségtermesztés már a 16?17. sz.-tól jelentős jövedelemkiegészítő foglalkozása volt a vidék lakosságának. Nemcsak a közeli Marosvásárhelyre, hanem a távolabbi erdélyi városokba is rendszeresen szállítottak szekereken zöldségfélét. A Murokország elnevezés az egyik fő termény tájnévi alakját foglalja magába (murok = sárgarépa).

A Nyárád-menti falvak mind csinosak, és ahol a Nyárád tere kiszélesedik, Nyárád-Szeredától le a torkolatáig, a térség ellentétes két oldalán sűrűn egymásutánban, a falvaknak két hosszú, alig megszakadó láncolatát képezik. Ott hömpölyög köztük, egyik majd a másik oldalra térve át, a szőke Nyárád, mely ha gyakori kiöntéseivel néha károkat okoz is, de termékenyíti földjét ennek a térségnek, melynek minden talpalatnyi részét megművelik. Ezért népe kevés földje mellett is jóllétnek örvendett minden időben. Itt nem volt szokásban a "kivándorlás". Legnagyobb megpróbáltatást az 1947. évi szárazság jelentett, amikor a háború sújtotta vidéken minden termény kiszáradt. Új termésig a falvak lakói a gazdag szász falvakba hordták minden mozdítható értéküket egy-egy kupa liszt vagy gabona fejébe.

A Nyárád torkolatától  (a Marosba ömlik)  Marosvásárhely felé haladva a folyó bal partján, ott ahol a TÖM pataka torkollik bele, az első falu: KISGÖRGÉNY.

Ebben a cseresznyéjéről híres kis faluban szállt meg Marosvásárhelyre mentében Apafi Mihály 1667-ben.
Kisgörgény Ákosfalva községhez tartozik. Határai: keleten Székelyvaja, északkeleten Ákosfalva, északon északnyugaton Cserefalva,Karácsonyfalva, nyugaton Somosd, délen pedig Székelycsóka. A dombok között elterülô falu már 1496-ban létezett pár családot számláló településként. A monda szerint a falu úgy jött létre, hogy a Szászrégenen túli Nagygörgénybôl, Ádámosi, Jánosi és Incze családnevű emberek erdôirtani jöttek és letelepedtek. Az 1508-as írásokban már úgy említik, mint települést. Orbán Balázs Székelyföld leírása című könyvének IV. kötetében ezt írja: "Az 1567- ik évi regestrumban KWS GEORGENY néven 6 kapuval van bejegyezve, most házszáma 96". 1604-ben a faluban fatemplomot állítottak, amelyet az 1800-as évek elején építettek újjá. Az 1640-es években a faluban már iskola volt, ami egyedinek számított, hiszen az Alsó-Nyárád menti falvak még iskolával nem rendelkeztek.(...) - olvasható Zakariásné Papp Magdolna Akácok árnyékában című, Kisgörgényrôl szóló falukrónikájában. A reformáció előtt csak katolikus lakossága volt, mely később református lett, és református egyházuk a székelyvajai református egyházhoz tartozott. Más egyház a legújabb időkig nincs a faluban, amikor a kevés számú katolikus 1971-től lakásból alakított kápolnát kap.

                                                                                                                                              

Kisgőrgénytől délre, ugyanabban a völgyben van SZÉKELYCSÓKA,             

ez a mára már teljesen elöregedett kis falu. Mai református temploma 1800?1804-ben épül kőből. Középkori katolikus lakói a XVI. században reformátusok lesznek és azok is maradnak. Más egyházról később sincs adat. 

 

Alább, az EGER patak torkolatánál van a tejföléről, szőlő és gyümölcséről híresfalu, amely nevét a határában bőven termő som-ról kapta. Felekezeti iskolájáról 1649-ben írnak először. Első ismert tanítója 1693-ban Szőlősi István volt. Először 1506-ban említik SOMOSD néven.

                                                  Somosd

Ez után következik a  két, mára teljesen egybeépült KISTEREMI, ahol a Bethlen Kamilló kastélya állt,  és a kolostoráról ismert NAGYTEREMI, e kettő alkotja a ma ismert nevén: MEZŐTEREMI-t.

   
Dózsa György község látképe

 Mezőteremi után található ILENCFALVA és LUKAFALVA (ma Dózsa György község) Ilencfalva az 1567. évi regestrumban jelentkezik először 8 kapuval. (Orbán: Székelyföld. ) Lukafalva néven 1409-ben fordul elő. Eredetileg két különálló falu volt: Ilencfalva és Lukafalva. Lukafalván 1623-ban kápolna vagy templom volt.
A fakápolnáról az a helyi hagyomány, hogy egy Lukács nevű szent életű ember építtette Szent Lukács tiszteletére, s eredetileg Lukácsfalva lett volna a neve. Ha ennek a hagyománynak van alapja, akkor ez azt is jelenti, hogy a kápolna még a katolikus korban épült. Más vallású egyház itt nem volt. Az eredetileg katolikus hívek a reformáció óta reformátusok.

Végül híres (Lőrinc)barátjáról elnevezett  LŐRINCZFALVA, amelynek 1623-as lustráján maga Bethlen Gábor is jelen van.  

 Lőrinczfalva mellett  találjuk NYÁRÁDTŐ-t. Naradtew alakban említik először. Határában római út maradványaira, bukkantak. A 14.sz-ban a falu régi templomának Orbán Balázs szerint messze vidéken nem volt párja. 1601-ben Basta pusztította el az oda menekült lakosokkal együtt. Romjai 1628-ban még állottak, helye a református temetőben ma is látható. A  16.sz.-ban a falu legnagyobb része református hitre tért.


Lőrinczfalvával átelemben, a Nyárád jobb oldalán,  a "100 láb magas hegy" oldalában találjuk  KÁPOSZTÁSSZENTMIKLÓST. Nevét Szent Miklós tiszteletére szentelt templomától kapta, mely plébániatemplom volt. Papja, Péter 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint már 16 dénárt fizet. A fő terményéről ráragasztott "káposztás" előnevű falu, mára már teljesen református, temploma is sok átalakuláson ment át, az 1600 évektől jegyzik mint református templomot.  

Káposztásszentmiklóshoz  tartozik  KAKASD, amely a hajdani nevén: KAKASDFALVA -ként szerepel 8 kapuval az 1567-es registrumban, majd MEGGYESFALVA, amelyet az ALÁRDIAK birtokaként jegyeztek be 1451-ben, ezután FINTAHÁZA és CSIBA.  Ezután  Csibától alig 2000 lépésnyi távolra a Berecz és Horgas patakok mellett fekszik Nyárád-Karácsonfalva.

Karácsonyfalva nevét valószinüleg a Karácson ágtól nyerte. Az 1567. évi regestrumban Karachyonffalwa néven 3 kapuval van bejegyezve.  Az 1567-ik évi regestrumban mostani néven 5 kapuval fordul elő. Karácsonfalva, úgy látszik, mindig önálló egyházközség volt.

 Ezt követi  filiája FOLYFALVA,  ez, a NAGY patak beömlésénél található falu Csiki Bálint székely kapitány tulajdona volt, tőle nyerte el Toldalagi Mihály. Folyfalva nevet vagy attól kaphatta, hogy mint egy "kifolyása"  Karácsonyfalvának, vagy attól, hogy a Nyárád, ? mely innen kezdve mind a tér jobb oldalán tartózkodik ? átfolyt. Az 1567-ik évi regestrumban mostani néven 5 kapuval fordul elő.

Folyfalvát követi a  valamikor jó minőségű dohányáról és szép leányairól ismert  CSEREFALVA, melynek neve a hajdan nagykiterjedéssű cserefaerdők maradványa. Közvetlen határában ma is található egy hasonló nevű erdő. Igen szegény falu lehetett, mert az 1567. évi registrumban "róvásmentes".

Cserefalvával átelemben találjuk a VÁCMÁN hegytől nyugatra fekvő ÁKOSFALVA Községet, a hozzátartozó falvakkal.

 

az ákosfalvi katolikus templom

 

VÁCMÁN hegyen nagyon régen hasonló nevű falu létezett, mára csak egyetlen vendéglőt találunk itt.

Ákosfalva hajdanán híres volt cseréppipa gyártásáról. Nevét először a rajta átfolyó ÁTOL patakról, később a tulajdonos ÁKOS főúrról kapta. Katolikus és református temploma és unitárius imaháza van. 

Ákosfalvával szinte egybeépült  a kolostoráról ismert SZENTBENEDEK, melynek a Mohácsi vész előtti temploma van.  Ez mellett a gyékényszövésről ismert  HARASZTKERÉK. Harasztkerek nevét onnan származtatják, hogy az oly kerekded hegykebelben fekszik, melyet régen erdő (haraszt) övezett. A 14. század elején Harazhkerev, Harckerek és Lazaskerek néven mint önálló egyházközség jön elő. A pápai dézsmák regestrumának 1332-ik évi rovatában  szerepel.

Fölötte úgy négy óra járásra van SZENTGERICE, mely különösen szőlőséről  és szarvasmarháiról híres, a 14.századi pápai registrumban szerepel, de mára csak reformátusok és unitáriusok lakják, utána  BACZKAMADARAS, első bejegyzése 1583-ból van, nevét híres boráról a BACZKA szőlőhegyi -borról kapta és azután  SZENTLÁSZLÓt.   Nyárádszentlászló

Homályos néphagyományok szerint, ahol most az ódon templom fekszik, ott egy szent László király által alapitott kolostor állott volna, sőt az emlitett egyházat is még azon kor műemlékének tartják. Sz.-László nevével legelőbb a 14. század első felében találkozunk, mikor már tekintélyes önálló egyházközség. A pápai dézsmák regestrumában az 1332. év rovatában szerepel. Szent-Lászlón felül NYÁRÁD-GÁLFALVÁt találjuk. Gálfalva jelen nevével és 9 kapuval jegyeztetett be az 1567-ik évi regestrumba. Hegyei közül sajátságos nevükért emlithető a Benőczné,  Csongorza és Ropó. Az unitáriusok által lakott szépen fekvő falu, Sz.-Lászlótól vált el és lett önálló egyházközséggé. Itt a néphagyomány ide  kolostort helyez.

Ákosfalvától keletre haladva, Cserefalva és HAGYMÁSBODON között van a TEKNŐS, ma RÓKA PATAK.  1760-tól nevezik Hagymás-Bodonnak. Középkorban még katolikus lakósága a reformáció hatására áttér. A múltszázad elején még emlékeztek régi templomának helyére. Szőlője az UNUMÁJ már Orbán Balázs jegyzeteiben is szerepel. BODON-on keresztül érkezünk vissza a térség mindenkori központjába  MAROSVÁSÁRHELYRE,   legkorábbi ismert írásos említése 1332-ból származik, a város a pápai dézsmajegyzékekben Novum Forum Siculorum néven szerepel.  1405-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király a vásártartási jogot adományozza a városnak, majd 1482-ben Mátyás király aláírása által királyi várossá válik. Később, 1616 április 29-én, Bethlen Gábor, Erdély fejedelme írja alá azt az okiratot, amely által a város szabad királyi város lesz. Neve ekkor változik a régi Székelyvásárhelyről Marosvásárhelyre. Századokon át, Marosvásárhely a Maroszék központja.

                    Marosvásárhely ma

  Ez lenne MUROKORSZÁG nagyon vázlatos földrajza, történelme. Természetesen összeollózva levéltári adatokból, Orbán Balázs után, elbeszélésekből, olvasmányokból  és nem utolsó sorban Léstyán Ferenc könyvéből.

                                                                   

0.006 mp