SZEPTEMBERBEN VOLT AKTUÁLIS

          
 
Szeptemberrel kezdődik az ősz, így általában elfogadott az a megállapítás, hogy „szeptember szép ember, november csúf ember, december rossz ember”.
 
" Fogyó mosolyú délután, sárguló alma fönn a fán, Hóharmat szinű kikerics, hűvösödnek a vizek is. Gyapjasodik a kicsi őz, észre sem vettük, itt az ősz. " Kányádi Sándor
 
SZENT MIHÁLY HAVA, ALMASZÜRET HAVA, MÉRLEG HAVA, FÖLDANYA HAVA, ŐSZELŐ HAVA, szilvaillatú SZEPTEMBER, neve a latin septe= hetedik szóból ered. Első napján mondogatták: megjött az első ember (szept+ember), számonkérni mit gyűjtöttünk az elmúlt nyáron. Mert a nyár bizony elmúlt. Ez már az ősz kezdete.
A gyakran feltámadó szél, amely épp olyan gyakran hoz esőt is, meg-megkavarja a fák, bokrok koronáját és potyognak az érett magvak, gyümölcsök. Érik a dió, mogyoró, vadalma, vadkörte. Vöröslik a som, a madárberkenye. Kezdődik a SZARVASBŐGÉS, a szarvasok, őzek párzási ideje és a vadászidény. Gyülekeznek a költöző madarak. Kisasszony napja (szept. 8.) után fokozottan védeni kellett a szőlőst a csapatosan támadó seregélyektől. Gombagyűjtőknek: tömegesen terem a nagy őzlábgomba, az erdei csiperke. A legelőkön találni óriás-pöffeteget, de van keserűgomba is.

Teljében a szilvaérés, itt a befőzések ideje.
 
A Nyárádmentén rézből készült üstben főzték a.
 
SZILVAIZET.
 
A teljesen érett, nem magvaváló szilvát jól kisúrolt rézüstbe  rakták, vizet öntve hozzá  tűzre állították, míg csak híg péppé nem főtt. A magot ki nem szedték belőle, mivel attól a lekvárnak különben jó íze és illata lesz. Az odaégés megakadályozására gyakran keverték a pépet lyukas fakanállal.
A megfőtt tömeget nagy szemű szitán átnyomták, hogy a mag különváljék a hústól. A pépet újra betették a megtisztított üstbe s addig főzték, míg a fakanál megállt benne. Hogy "le ne kapódjon" állandóan kevergették. Közben belehintették az őröletlen köménymagot is. Amint a lekvár elkészült, azon forrón cserépedényekbe, fazekakba töltötték s jól benyomkodták, nehogy üregek keletkezzenek. Amig kihűlt a teteje " bebőrösödött" és ezután gyolccsal lekötötték. Az igy elkészitett szilvaiz évekig is elállt. Puha kenyérrel tejjel, derelyébe téve, de még puliszkával is fogyasztották.
Némileg másképpen készült a
Alaposan, több vízben megmossák, szárát leszedik, a magvaváló fajták (pl. ún. hargas magú, besztercei) magját kipattogtatják, vagyis kimagolják, A szilva közül azt érdemes kifőzni, amelyik olyan érett, hogy már sárgul a húsa, mert annak cukortartalma nagyobb, édesebb lesz belőle a lekvár.
A lekvárt általában szabad tűzhelyen főzik. Az üst köré katlant raknak: tégladarabokkal, kövekkel védik a széltől a tüzet, hogy hamarabb főjön a lekvár. Nagyobb üstbe több vedernyi szilvát is oda lehet tenni egyszerre, ám folyamatosan kavarni kell, hogy ne süljön oda az üst oldalára (a tűz fölé tett üstöt zsírral belül vékonyan bekenik, hogy az első adagot ne kapja oda, ne égjen oda a szilva a forró edényhez). Ezért ezt a munkát egy ember nem tudja végezni, mert hosszabb ideig nem lehet otthagyni az üstöt őrizetlen. Ha odasül, le kell merni az anyagot, és letakarítani az üstöt, hogy a készülő lekvár íze ne legyen kellemetlen. A rézüstről rézpénzzel vakarták le az égett részt, hogy a fala ne vékonyodjon ki. Fárasztó munka a kavargatás, az asszonyok cserélni szokták egymást közben.
Amikor annyira kezd főni, hogy már a nagyobb darabok szétmállanak, a héj pedig összesirűl, ezt a híg anyagot katyónak, kotyónak nevezik, és ebből félretesznek nyalánkságnak (csak kisebb mennyiséget,) mivel a sűrűre főzött lekvár – vidékünk szóhasználatában: íz – évekig eláll, mindenféle tartósítószer nélkül. Ezzel keverték össze az átpasszírozásnál megmaradt héjat is, amit a gyerekek fogyasztottak el.
A füst miatt hosszú nyelű kavargató fákat használnak, hogy ne kelljen közvetlen a tűz közelében ülni.  A tűzre száraz fát tesznek, hogy minél jobban főjön a lekvárnak való.
Közben előkészítik az edényeket, melyekben majd tárolják a kész lekvárt. Régebben nagyobb cserépedényekbe tették.

 
Szilvalekvár tepsiben

Zsiradékkal kikenjük a tepsit, majd belenyomkodjuk a kimagozott szilvát. A tetejét megszórjuk cukorral (opcionális), kis fahéjjal ízesítjük. Esetleg meglocsoljuk egy kevés citromlével. 160 fokon 5-6 órát sütjük.
A kész lekvárt botmixerrel elsimíthatjuk, de, ha úgy szeretjük, darabosra hagyjuk. Üvegekbe töltve, celofánnal, fémtetővel lezárni, és 3 percre fejre állítani az üvegeket.

            

"Szabó Gyuri bácsi,
 
a bükki füves ember azt is elmondta, hogy rákban nem lehet meghalni. Mert a szervezet öngyógyító, ilyenkor az immunrendszert kell erősíteni és az adott rákra való növényeket használni. Testünkben mindig vannak rákos sejtek és ezeket a szervezet normális esetben kordában tartja. Ha gyengül az immunrendszer, akkor képesek csak az elburjánzásra. Nagyon fontos, hogy higgyük, sőt, tudjuk, hogy a rák nem halálos ítélet. Abszolút gyógyítható.
Elmondta, hogy a székelyek mit használnak rákgyógyszerként, teljes hatékonysággal.
És ezt tudóscsoportok nemrégiben be is vizsgálták, igazolva a gyógymód hatékonyságát. Tehát Erdélyben egy nagyon egyszerű orvosságot használnak a rák gyógyítására. Szilvalekvárt. Igen, szilvalekvárt. A szilva gyógyító erejű, kimagaslóan magas az antioxidáns tartalma.

A szilva segít a sav-bázis egyensúly helyreállításában is, ami számos kedvező élettani hatása mellett a súlyodra is pozitívan hat.

A szilva nem csak az emésztést segíti elő, tisztítja a vért, a májat és a vesét, ezzel megkönnyíti a kiválasztó szervek munkáját, ha pedig könnyebben szabadulsz meg a mérgektől, a fölösleges zsírt is könnyebben lebontod majd.
Frissen is érdemes szezonban sokat fogyasztani belőle, de aszalt szilvaként is hatásos, valamint lekvárként is. Nos, nem csak hungarikum a kiváló házi szilvalekvár, de csodálatos erejű rákgyógyszer is.


 
                                               
 
SZEPTEMBER JELES NAPJAI
 
Szeptember 1. Egyed napja
Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekérrel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkezdődik a szőlőőrzés.Egyed-nap időjárásából az egész őszre következtetnek.  E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra,
Szeptember 5. Lőrinc napja:
A lassan beköszöntő őszre utal, hogy ez a szabadban fürdés utolsó napja. A "lőrinces" dinnye, körte már nem igazán ízes. Ezen a napon fordul az időjárás: ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Lőrinc napja után a fás növények megállnak fejlődésükben, és a kígyó odvába bújik.
Szeptember 8. Kisasszony napja.
A cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Ilyenkor kezdték a dióverést. Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Buborékos vagy ritkaszemű eső, esős időszakot jósol. Úgy vélték, hogy Kisasszony-napkor rózsát hány a nap. Csiksomlyón az asszonyok felmentek a Nyereg- dombra a felkelő napot nézni, abban a hitben, hogy meglátják benne Máriát és a nap körüli rózsákat. Az elvetendő búzát ponyvában kiteszik a harmatra, hogy meg ne dohosodjon. Ha ezt a vetőmag közé keverik, megmentik az üszkösödéstől. Ezen a napon búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak.
Szeptember 12. Mária napja
A név gyakorisága miatt kedvelt névünnep, sok falu búcsúsnapja, ha szép az idő, hosszú őszt jelent.
Szeptember 21. Máté napja.
Ezen a napon nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz. Az egész hetet pelyvahétnek nevezték, mert úgy tartották, hogy az ilyenkor vetett búza pelyvás lesz. A Máté-napi tiszta időből jó bortermésre következtettek.
 Bár csillagászatilag ezen a napon van az őszi napéjegyenlőség, jelentősebb ünnep nem kapcsolódik hozzá. Ezután kezdődnek az őszi pásztorünnepek, a gazdasági év végét jelentő szüreti mulatságok.
Szeptember 29. Szent Mihály napja
A szeptemberi jeles napok közül kiemelkedik Szent Mihály napja. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt, a cselédfogadás ideje is. Női munkatilalom napja. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például: "Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;" "Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot." Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.
Szeptember 29. után már nem nő a fű,"Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet." Szent Mihály-nap után kezdték törni a kukoricát.
Őszi évnegyedkezdő nap. Megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak a víz fenekére húzódnak. Megkezdődik az őszi vetés. Ha ezen a napon még itt vannak a fecskék, új-évig nem lesz nagy hideg. A Mihály-napi mennydörgés szép őszt, de kemény telet jelent.
E nappal megkezdődött az ú.n. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott.

SZEPTEMBERI IDŐJÓSLÓ NAPOK

"Fogyó mosolyú délután,sárguló alma fenn a fán.Hóharmat színű kikerics,hűvösödnek a vizek is." Kányádi Sándor

"Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.

Száraz idő szeptemberben, sok gyümölcs, szőlő a jövő évben.
Szeptember végén a tölgyfa levelén képződő gubancsokból: ha még zöldek, jó nyár a jövő évre. Ha férgek vannak benne, az bőséget jelent. De, ha legyek,pókok vannak benne az háborút, dögvészt jelent.


         

1.(Egyed) ha kórsóval érkezik, egész hónapban esik. ha dörög az ég, jövő évre jót igér, ha az idő napos, szép, négy napig rátart még.
4.(Rózália) ha a gyümölcsfa virágzik, hosszú szép ősz igérkezik.
8.(Kisboldogasszony) az ősz első hóharmatja, a mezőt betakarja. Ha nem, akkor hosszú, szép ősz lesz. Ugyanezt jelenti ha a fecskék még maradnak "Kisasszonynapja" után is. Amilyen az idő, olyan marad még 40 napig
12.(Mária): ha szép, napos, hosszú lesz a "vénasszonyok nyara".
16.(Edit) gyakran pisis, vagyis gyakran hoz esőt.
17.(Zsófia) amilyen az idő olyan lesz majd a tavasz.
21.(Máté) ha tiszta szép, jó lesz a gyümölcstermés.Ha viharos szeles, Húsvétig tartó telet jelent.
22.(Móric) napi napsütés sok hóvihart igér.
25.(Kleofás) ha ködös, esős sok csapadékot hoz egész télen át.
28.(Vencel) ha szép napos, szép lesz a tavasz. Ahányszor fagy Vencel előtt, annyiszor fagy JAKAB után (május 1)
29.(Mihály) -Mihály napi fecske: az idő új évig enyhe,- ha Mihály menydörög szép ősz, de téli kemény fagyok jönnek.- Ha szeles, lesz a tél fagyos, jeges.- Ha a darvak, vadlibák még nem mentek el, hosszú lesz az ősz.-Ha csali után kap a hal, sokáig zeng még szép időt a dal.- Szt.Mihály lova deres, hozza már a telet. - Szt.Mihálykor keleti szél, igen hideg telet igér.
 
GYÓGYNÖVÉNYE: a som és a dió
 
A HÚSOS SOM (Cornus mas) cornul
 
 
 
a som  
 
Szeptember környékén érik. Kedveli az erdőket, cserjéseket és a laza talajokat. Lassan növekszik, de jó körülmények között hosszú életű növény. Kártevője nem nagyon van. Magvetéssel nehezen szaporítható, mert magja akár két évig is a földben heverhet, anélkül, hogy kihajtana.
Piros héjú, tojásdad, hosszúkás, csonthéjas magot tartalmazó gyümölcse éretten kellemes ízű és szépen díszítő”. Érett állapotban  lehullik. A gyümölcsöt számtalan módon fel lehet használni. Lehet belőle lekvárt főzni, szörpöt készíteni. Az éretlen termést az olajbogyóhoz hasonlóan már az ókor óta szokás sós vagy ecetes vízben köménymaggal eltenni. Borecetben elrakva a kapribogyót helyettesítheti. Termése sok C-vitamint, cukrot (fruktózt és glükózt), almasavat, pektint, illat- és festékanyagot tartalmaz. C-vitamin forrásának köszönhetően javítja a szervezet ellenálló képességét.
Termése sok C-vitamint, cukrot (fruktózt és glükózt), almasavat, pektint, illat- és festékanyagot tartalmaz.
A som őshonos, régi növényünk, amit a helység- és családnevek is igazolnak, példa rá Marosvásárhely kedvelt kirándulóhelye a Somos tető vagy Somosd falu neve.
Felhasználásra kerül nemcsak a gyümölcs, de a levelek, a fája és a kérge is. Kiválóan alkalmas: gyomorerősitőnek, hasmenés, gyomorgörcs, kólika, sárgaság, májbajok, görcsoldás és ekcéma kezelésére.
Fája igen kemény, ezért szerszámnyél készitésére használták.
Levele, virága és kérge festésre alkalmas: virága-sárga, levele és kérge vörös és feketére festi a kelmét.
Gyümölcsét a népi gyógyászatban hasmenés, vérhas kezelésére használták.
A som héját sárgaság kezelésére használták.
A som levelet cikória levéllel fele arányban összefőzve gilisztahajtásra használták.
A som minden része sok tanint tartalmaz ennél fogva igen jól használható hasmenésre és bélfertőtlenitésre.
TEA: 2 kávéskanál som+2,5 deci viz 15 percig főzni, adagja napi 3 csésze hasmenés ellen
        4 kanál kéreg + 1 liter viz 30 percig főzve aztán leszűrve, CSAK KÜLSŐLEG! aranyér kezelésére
TINKTURA: 2,5 dl 70 fokos alkoholba áztatunk 50 gr érett somot és szobahőmérsékleten, 15 napig érleljük, néha megkavarjuk. Adagja 3x10-15 csepp fél pohár vizben. Hosszabb ideig is használható.

            *  *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *

 

A DIÓ (Junglas) nuca     

 

A diót gyógynövényként is számon tartják, hiszen levelével és olajával több betegség kezelésében is eredményes "gyógyszernek" bizonyult.

Gyógyászati célra a növény levelét, termésének külső húsos burkát (diókopács), és a népi gyógyászatban a csonthéjon belül a terméseket elválasztó, éretlenül nagyon keserű hártyát hasznosítják. A levelet csak a fáról szabad szedni, és a szép egészséges levelet kell gyűjteni a száráról lefosztva.

Termése, bár magas kalóriatartalommal rendelkezik –  jótékony összetevőiről, a szervezetre gyakorolt pozitív élettani hatásairól már viszonylag ritkán hallani. A-vitamin, B1- és B6-vitamin, C-vitamin és K-vitamin tartalommal bír, ennek köszönhetően hatékony immunerősítő lehet az őszi-téli megfázásos időszakban is. Jelentős mennyiségű káliumot (450mg), foszfort (380mg) és kalciumot (99mg) tartalmaz, de cink, réz, mangán, magnézium, nátrium, vas és szelén is található benne, bár hizlal, azonban ennek a tulajdonságának természetes következménye, hogy egyúttal hatékonyan segíti a zsírban oldódó vitaminok szervezetben való felszívódását is.

A benne található vitaminoknak és ásványi anyagoknak köszönhetően valóságos energiabomba, amely természetes úton segíti a gyógyulást.

- Segíti az emésztést, jó szolgálatot tehet a gyomor- és bélhuruttal küszködő betegek tüneteinek enyhítésében.

-Csökkenti a koleszterinszintet, gátolja a vérrögképződést, javítja az érfalak rugalmasságát.

- Antioxidánsainak köszönhetően a rákmegelőzésben is szerepet játszhat.

A diólevélből főtt tea jó gyomor és bélhurut ellen, vértisztító és gyulladás csökkentő hatása is van.

A fürdővízbe keverve használták görvélykór, angolkór, csontszú, csontritkulás, gennyes körömgyulladás ellen.

A zöld dió levelével történő lemosás használható tejkiütés, fejkoszmó, rüh, pattanás, gennyes kiütés, lábizzadás, fehér folyás, fejtetvesség, hajhullás esetén.
Szájpenész, fogínygyulladás, torokgyulladás és a gége megbetegedésekor a leveléből készült teával való öblögetés segít a tünetek megszüntetésében.

A június közepén szedett zöld diónak nem csontos a héja, ebből esszencia készíthető ami elősegíti a máj, a gyomor és a belek normális működését. Csökkenti a trombózis képződést.

Teakészítés: 2 teáskanál apróra vágott levéldarabot 1 liter vízben fel kell forralni és 3-5 perc állás után leszűrni.

                                        

        SZEPTEMBER A KONYHÁBAN

 
    Júhtúrós pityókaleves:

1 kg burgonyát (pityóka) meghámozva kockákra vágunk. Rátöltünk 2-2,5 l sós vizet, hozzáadunk 1 fej apróra vágott fehér hagymát és puhára főzzük. Félre veszük és hagyjuk addig hűlni, amig már ehető. Ekkor a tányérok aljára 2-3 evőkanál zsiros juhtúrót teszünk, a meleg levesből rászűrünk 1 dl-nyit és a túrót ezzel péppé keverjük. Ezután rászűrjük a krumplit és a levét. Frissen sült kenyérrel, karikára vágott vöröshagymával fogyasztjuk.


    Szilvaizes derelye:
 
1liter búzalisztből kupacot rakunk a gyúródeszkára és közepébe mélyedést nyomunk a kezünkkel. A mélyedésbe belereszelünk (vagy áttörünk) 2 megfőtt (fehér) krumplit. Hozzáadunk 2 egész tojást és apránként annyi vizet, hogy jól gyúrható laskatésztát kapjunk. Jól kidolgozzuk és késfok vastagságúra nyújtjuk. Derelyevágóval 3x3 cm kockákra vágjuk. Minden kocka közepébe kis halom szilvaizet (vagy más keményebb lekvárt) teszünk és átlósan összehajtjuk, hogy kis háromszögeket kapjunk és ujjbegyünkkel jól megnyomkodjuk. Sós, fövő vizbe 1 kanál olajat teszünk és ebben kifőzzük a derelyéket. Piritott zsemlyemorzsába ( itt prézli) beleforgatva cukorral meghintve melegen tálaljuk. Készithető még: tehén vagy júhtúróval, sőt piritott káposzta töltelékkel is, ebben az esetben cukor helyett tálaláskor tejfölözzük.
 
 
 
ÉS EGY KIS RÁADÁS 
 

Angol szilvatorta (pie)

Tésztájához:

  • 20 dkg liszt
  • 12 dkg margarin
  • 1 evőkanál cukor
  • 1/2 teáskanál fahéj

Tetejére: 50 dkg magozott szilva

Öntet:

  • 1 db tojás sárgája
  • 1 evőkanál cukor
  • 1/2 teáskanál fahéj
  • 1 dl növényi tejszin (vagy tejföl)

Elkészítés

A hozzávalókból összeállított tésztát kinyújtjuk és egy 26 cm-es kerek formát kibélelünk vele úgy, hogy körben legyen egy kis pereme. A kimagozott, negyedekre vágott szilvával sűrűn körberakjuk és előmelegített sütőben 200 fokon elkezdjük sütni. Közben az öntethez valókat összekeverjük. A sütési idő cca. 30. percénél a formát kivesszük és a keveréket ráöntjük, majd visszatoljuk és további 15 percig sütjük.



 


Kereső
Belépés
0.024 mp