GYÓGYITÓOLDAL

Szeptember 14.  A Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepnapja

Története:

A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335. szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben felszentelték a bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett Krisztus sírja fölé. A Szent Keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A Keresztet szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az összegyűlt népnek. Innen az elnevezés: Szent Kereszt felmagasztalása.

Az ereklyét, amelyet később elraboltak a perzsák, Hérakleiosz császár 630 körül szerezte vissza és vitte őrzési helyére – a legenda szerint mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán.

Néphagyomány:

Azt tartja a néphagyomány, hogy ezen a napon véget ér a nyár és végleg beköszönt az ősz. Ha ezen a napon dörög, hosszú ősz lesz, ám, ha hosszú sorban vonulnak a varjak, rövidesen hóharmat hull. Ezen a napon elbújnak a kígyók és a bogarak, e nap után tilos kígyót megölni.Tilos volt a favágás, éppen azért, hogy a kígyó nehogy bebújjon a házba.

A Szent Kereszt napja után talált  erdei epret   nem szabad megenni, az a halottaké, ezzel szemben az ezen a napon szedett körtének gyógyereje van.

Tilos volt e napon fokhagymát, diót, szilvát és halat fogyasztani. Az igazi ortodox hívek fekete böjtöt tartottak ezen a napon testi-lelki gyógyulásokért.

Régen dologtiltó nap volt.