JÚLIUSI AKTUÁLIS

  JÚLIUSBAN tombol már a KÁNIKULA

A kánikula szónak jelentése: a latin canicula ugyanis magyarul „kiskutyát” jelent. Régen a Nagy Kutya csillagkép fő csillagát, a Canis Maiort nevezték így, és úgy tudták, amikor ez a csillag feltűnik, beköszönt a nyári hőség. Talán nem csoda, hogy az igazi kánikulára sokan csak annyit mondanak: „kutya meleg van”.

 
 
 
 
"Lekonyul a búza feje, Aratásnak van ideje, Gazdaember kaszát penget, Úgy vágja a sűrű rendet."    Revicky Gy.
                 
 
   

SZENT JAKAB HAVA, ARATÁS HAVA, OROSZLÁN HAVA, ÁLDÁS HAVA, NYÁR HAVA, jutalmas JÚLIUS, nevét Gaius Julius Caesarról kapta, aki Kr. e.46-ban megreformálta a naptárt. Annak előtte ez volt a Quintilis (V.) hónap. Július, az igazi nyár hónapja, megjutalmazza a természetben gyűjtögetőket. Jutalmuk az érő szamóca, erdei málna, és a hónap végére érő szeder. Érik a kesernyés madárcseresznye, vadmeggy. Teljében a zöldségszezon, érik a paradicsom, paprika, uborka, vineta (padlizsán). A gyümölcsösben érik a meggy, kajszin barack, nyári almák, körték.
Érik a sárga és görögdinnye.

                                                                

 

 

 

A férfiak gyümölcse:

Kedvelt gyümölcsünk, a görögdinnye. Bár egyesek szerint nehéz eltalálni, hogy mézédes, leves, friss gyümölcsöt vigyünk haza, próbálkozni érdemes. Mindenki által ismert vízhajtó, a gyomor- és bélműködést serkentő hatása mellett nyersrosttartalma segíti a vastagbél működését, s hozzájárul a szervezet méregtelenítéséhez. Kalóriában szegény, mégis laktat, s magas víztartalma mellett (80-90 százaléka víz) sok cukrot és kevés vitamint tartalmaz. Fontos a szervezetünk számára. Fogyasztása a paradicsomnál is előnyösebb. Az antioxidáns tulajdonsággal bíró pigmentanyaga serkenti az immun- és a hormonális rendszer működését, jó hatással van a szívre és a prosztatára, ellazítja az ereket, s értágító hatása miatt természetes Viagrának tartják.
A dinnye a kobakosok családjába tartozik, s Afrika déli részén őshonos gyümölcs. Termesztették már az ókori Egyiptomban, ahol a fáraók sírkamrájába is tettek túlvilági élelemként. Később Kínában honosodott meg, s mór hódítók hozták be a XIII. században Európába.
Több mint 500 fajtája ismeretes, egy dinnye 2-15 kilogramm súlyú, s 300-600 magja van. Héja lehet sötétzöld, erezett, márványozott formája a gömbölyűtől a hengeresig sokféle, bele a sötétvöröstől egészen a fehérig változik.
ÜDÍTŐ
A sok folyadék és az alacsony hőmérséklet miatt héja megvastagodik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető lesz. De a dinnyét akkor sem szabad eldobni, mivel kellemes üdítőt készíthetünk belőle.
Másfél, két kiló dinnyebelet egy fél citrom levével, egy evőkanálnyi rummal, vagy fél kávéskanál rum-eszenccel, kiskanál porcukorral, egy csipetnyi sóval összeturmixolunk, majd a hűtőbe tesszük. Finom, üdítő italt készülhet az ehetetlennek tartott dinnyéből is.

 
A HÓNAP GYÓGYNÖVÉNYE: komló, fekete nadály, csengőfű, menta, katáng
 
Katángkóró:  (cichorium intybus)cicoare
 
Mindenhol megtalálható, vadon termő gyógynövény . Népies nevei: vadcikória,  napra-néző, napra-járó, bodácskóró;  nagyapó füve. Az égszínkék virágok követik a nap járását, akkor nyílnak ki, ha süt a nap.
Drogját gyökerei, levelei és virágzó szárai adják. A legtöbb hatóanyag gyökereiben található. Máj- és epebetegség, a sárgaság kiváló házi szere. Teájának rendszeres fogyasztása segíti az epekövek oldását és az epehomok eltávolítását.
 
Csengőfű: (Hypericum perforatum) - Sunatoare

nevezik orbáncfűnek, jánosfűnek, de Jézusvérének. A legenda szerint ez a növény ott volt a Golgotán a kereszt tövében és Jézus vére hullott reá.  A  jánosfű, más néven csengőlinka vagy lyukaslevelűfű nálunk útszéleken, töltéseken, mezsgyéken, világos erdőkben és bozótosokban fordul elő. Bokra 25-60 cm magasra nő.  Teához, fürdőhöz a teljes föld feletti része, míg olaj készítéséhez csak a virágot használják.

      csengőfű, orbáncfű  

Három különös ismertetőjegye van az igazi orbáncfűnek, amely megkönnyíti felismerését és a tévedést szinte lehetetlenné teszi. A szár kétélű, ha levelét fény felé tartjuk, világos pontokat fedezhetünk fel rajta (olajmirigyeket), melyek azt a benyomást keltik, mintha át lenne lyuggatva, innen ered a lyukaslevelű elnevezés(perforatum)
Ha az aranysárga szinű virágot szétmorzsoljuk, ujjaink között sötétpirossá válik (Jézusfű, vérfű). Használták bőrbajokra (szúrt, nehezen gyógyuló sérülésekre), köszvény eredetű fájdalmak, furunkulózis és egyéb gennyesedések, illetve daganatok esetén használták.   Az orbáncfű teája hat  a könnyű depresszióban,  alvászavarok ellen is jó hatással van, gyakran alkalmazzák. 4-6 hetes teakúra után észrevehető a hangulat javulása, nyugalom. Emiatt orbáncfű mind a különböző nyugtató és altató teák összetételében, mind a szív- és vérkeringésre ható teakeverékekben szerepel. Idült fájdalom enyhítésére, ágybavizelés, holdkorosság, beszédzavar, nyugtalan alvás esetén teája gyógyító, leginkább nyugtató hatású. Depresszió esetén kitűnő nyugtató tea készíthető belőle, bármely antidepresszáns gyógyszerrel felveszi a versenyt és bármeddig fogyasztható.

 
 

Fekete nadály:    (Symphytum officinale), tataneasa

népies nevén forrasztófű, összeforrasztófű, sarkosfű, összeplántálófű, nadálygyökér, madárgyökér vagy feketegyökér

A fekete nadálytő tinktúrája, amit mi magunk is könnyedén elkészíthetünk, csodálatos erőt rejt magában. A fekete nadálytő tinktúrájával gyors segítséghez jutottak azok a betegek, akiket már évek óta hiába kezeitek reuma és ízületi duzzanat ellen mindenféle szerrel.

A kézen vagy lábon jelentkező csontkinövések is visszafejleszthetők pépes pakolással. Ma már sok patikában árulnak fekete nadálytőből készült lisztet. Meleg pépes pakolás segít visszérfekély, reumás izommegvastagodás, köszvényes csomó, daganat, nyaki fájdalom, csonkolt végtag fájása és még a csonthártyagyulladás esetén is.

Pépes pakolás: a jól megszárított gyökereket finomra daráljuk, egy csészében forró vízzel és néhány csepp étolajjal gyorsan péppé keverjük, majd felkenjük egy vászonkendőre és azon melegen a beteg testrészre helyezzük, és rákötjük.

Friss levélborogatás: a friss leveleket megmossuk és egy deszkán szétnyomjuk, a beteg testrészre helyezzük és rögzítjük.

Forrázott borogatás: a leveleket leforrázzuk és melegen helyezzük fe

Adalék teljes fürdőhöz: 500 gramm friss vagy szárított levelet kb. 5 liter hideg vízben áztatunk 12 órán át. Másnap az egészet felforraljuk, és ezt a folyadékot a fürdővízbe öntjük.

 

JÚLIUS SLÁGER-GYÜMÖLCSE:  A MEGGY

A meggy (Prunus cerasus)   visine , a Rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó kedvelt, nálunk nyár elején, közepén érő csonthéjas termésű, bordó színű, erősen festő levű gyümölcs.

Apró virágai fehérek, április végén, május nyílnak. Kifejezetten jól bírják a fagyot.

  

A gyümölcs leve értékes antioxidáns színanyagokat tartalmaz, a friss gyümölcs gazdag gyümölcssavakban, melyek közül kiemelendő az almasav. Savtartalmának köszönheti, hogy kevésbé fogyasztják frissen, mint a cseresznyét, inkább főzve és befőttként kedvelt. Savtartalma elfedi ugyan, de jelentős gyümölcscukor-tartalommal is bír.  Rengeteg A-vitamint, B1-vitamint , B2-vitamint, C-vitamint tartalmaz. Gazdag vasban, kalciumban és magnéziumban. Található benne továbbá  foszfor. Sok gyümölccsel ellentétben frissen fogyasztva sem puffaszt, sőt inkább enyhíti az ilyen panaszokat. A gyümölcs leve segít emésztési zavaroknál, enyhíti a hasmenéses panaszokat, serkenti az anyagcserét, jótékony. májfunkció-zavarok esetében, vérszegénység ellen. Gyümölcse gyulladásgátló hatású, enyhíti a hörgők gyulladását.
Levele és az érett gyümölcsről leválasztott, megszárított gyümölcskocsánya - vagy ahogy mindenki ismeri, szára - gyógynövényi drog. Fő hatóanyagai a cseranyagok. Gyógytea-keverékek alkotóiként segíti a vizelet-kiválasztást, vizelethajtó, fogyasztó hatású. Teája kiváló köhögéscsillapító. Ne dobjuk kis meggondolatlanul a szemétbe, inkább szárítsuk meg, és tegyük el téli meghűlések idejére. A gyógyteát láz és idegesség ellen is ajánlott kortyolgatni.
Levelei gyulladásgátló hatásúak, puffadás ellen is hatásos. Uborkaeltevéshez használják a kapor mellé. A népi gyógyászatban  régóta ismert. A fa sérülésekor kicsurgó gyantát görcsoldóként használták.
Pollenje és a meggyméz is értékes. A meggy a fáról leszedve 3-6 napig tárolható hűtőszekrényben 0 °C körüli hőmérsékleten. Csak -1 °C alatt kezd megfagyni. Bár frissen is ehető, nagy mennyiség nagy gyümölcssav-tartalma miatt hasfájást, hascsikarást okozhat. Miután értékes színes hatóanyagai főzve, sütve is érvényesülnek, fogyasszunk belőle minél többet! Kellemes íze van süteményekben, - főként pitékben, rétesekben, zselés gyümölcstortákban -, gyümölcslevesként, kompótként, gyümölcslének, nektárnak fogyasztva. Friss gyümölcsjoghurtot is keverhetünk belőle. Sokféleképpen tartósítható; mélyhűthetjük, befőttként, rumos meggynek, szörpként télire is eltehető. Bor készíthető belőle.

A meggyfa kemény színes fája értékes bútoralapanyag. A meggy levelét egyébként korábban nem csak teának fogyasztották, dohánylevél helyett is elfüstölték.
A meggymagok összegyűjtve, megszárítva és kis vászonzsákba varrva jó szolgálatot tehetnek izommerevség és reumás panaszok esetén. A zsákocska legfeljebb 150 ˚C-ra állított sütőben nem túl forróra hevítve és a fájdalmas testrészre helyezve kellemesen csillapítja a fájdalmat, mélyhűtve pedig jegelésre használhatjuk. A zsákocska a meggymagnak köszönheti, hogy jól tartja a hőmérsékletét, és egyenletesen adja át vagy veszi föl a hőt.
 
                                 

A szárított, fagyasztott és gyümölcslé formában az év minden napján rendelkezésre álló meggy sokszínű összetevője lehet bármilyen sport vagy gyulladáscsökkentő diétának.

A kutatók húsz 40 és 70 év közötti, csont-ízületi gyulladásban szenvedő nőt vizsgáltak. Kimutatták, hogy a meggylé naponta kétszeri fogyasztása három héten keresztül jelentős mértékben csökkentette a gyulladás legfontosabb markereinek szintjét. A hatás azokban a nőkben volt a legerősebb, akikben a kutatás kezdetén a legmagasabb volt a gyulladás szintje.

Ha napi rendszerességgel iszunk meggylevet, az segít elűzni az álmatlanságot, állítja egy új tanulmány a Journal of Medicinal Food folyóirat hasábjain.

A résztvevőkkel két hétig minden reggel és este egy-egy pohár meggylevet itattak meg, majd két hétig ugyanilyen rendszerességgel olyan gyümölcslevet itattak velük, ami nem tartalmazott meggyet. A kísérlet végén a résztvevők arról számoltak be, hogy amikor a meggylevet fogyasztották, jobban aludtak, és átlagosan 17 perccel kevesebbet forgolódtak az ágyban elalvás előtt, mint amikor a másik gyümölcsitalt kapták.
 
                         

JÚLIUS JELES NAPJAI


Jú­lius 2. Sar­lós Bol­dogasszony nap­ja A ró­mai ka­to­li­kus egy­ház em­lé­ke­zik meg Szűz Má­riá­nak Erzsébetnél, Ke­resz­te­lő Szent Já­nos édes­any­já­nál tett lá­to­ga­tá­sá­ról. A nap el­ne­ve­zé­se az ara­tás egy­ko­ri mód­já­ra utal, ami­kor a nők még   sar­ló­val arat­tak. Szokás volt az aratás szertartásos megkezdése is, hogy azután másnap ténylegesen hozzáfogjanak a munkához. Elmentek a misére, az aratószerszámokat a templom falához támasztották. Ezután kimentek a földekre, a búzában vágtak egy rendet, majd hazamentek.
 

Jú­lius 20. Il­lés nap­ja Év­szá­za­dos meg­fi­gye­lé­sek sze­rint ezen a na­pon, ill. e nap tá­ján gya­ko­riak a vi­ha­rok. E na­pon mun­ka­ti­la­lom volt, mert úgy gon­dol­ták, hogy aki ilyen­kor a me­zőn dol­go­zik, ab­ba be­le­csap­hat a vil­lám, a ter­mést pe­dig el­ve­ri a jég.
 
Jú­lius 22. Má­ria Mag­dol­na nap­ja: úgy hit­ték es­nie kell az eső­nek, mert Má­ria Mag­dol­na si­rat­ja bű­neit. Szokás volt a kislányok hajából levágni, hogy az hosszúra nőjön, utalásképpen az evangéliumi történetre, amikor M. Magdolna hajával törülgette Jézus lábát.
 
Jú­lius 25. Ja­kab nap­ja Szent Ja­kab az apos­to­lok kö­zül el­ső­ként szen­ve­dett vér­ta­nú­ha­lált. ő a bú­csú­já­rók, utas­em­be­rek, ha­jó­sok vé­dő­szent­je. A nép­ha­gyo­mány sze­rint Ja­kab nap­ra kel­lett learat­ni a za­bot, mert ami kint ma­rad az el­vész. A Jakab-napra kelt csirkék gyorsan nőnek. Ilyenkor szedik ki a fokhagymát. A Ja­kab na­pi idő­ből jó­sol­tak a vár­ha­tó té­li idő­já­rás­ra.
 
Jú­lius 26. An­na nap­ja, Szűz Má­ria édes­any­já­nak ün­ne­pe. Szent An­na kü­lö­nö­sen tisz­telt vé­dő­szent­je volt a ka­to­li­kus asszo­nyok­nak, fő­ként a med­dő a ter­hes és szü­lő nők fo­hász­kod­tak hoz­zá párt­fo­gá­sért. Kul­tu­sza a ked­di nap­hoz kö­tő­dött és asszo­nyi do­log­til­tó nap­nak szá­mí­tott. A ha­gyo­mány sze­rint An­na napkor kezd­ték el a ken­der fel­sze­dé­sét és a hagyma ásását. Anna a kötényében hordja a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott bedobja.
 
 
 
JÚLIUS hónapnak talán legaktuálisabb eseménye a mi vidékünkön az:
 
ARATÁS: 
 

A népi eredetű, Sarlós Boldogasszony napja (július 2.) a búza érésének, az aratásnak napja. Mivel az egyházi ünnep egybeesett az aratás kezdetével, a népnyelv sarlós jelzővel illette. A népi gondolkodás összekötötte a szakrális ünnepet a mezei munkáéval, a Szűzanya áldását kérték a termésre, az aratók munkájára. Szokásaiban gazdagon megmutatkozik a nép Szűz Máriás lelkülete.

Hajdanában még az asszony aratott sarlóval, a férfi kötözött. Eleink úgy hitték, hogy a Szűzanya arat, és Jézusra hagyja, hogy gyűjtsön és a búzát a konkolytól elválassza. Az élet (a gabona, a búza) Isten ajándéka, Krisztus teste. Gyakran szent énekeket énekeltek munka közben; azt tartották, hogy minden aratásban az ítélet napja jelenik meg: a konkoly elválik a búzától. Egyes helyeken a föld keleti sarkában kezdték az aratást; az első két kévét rögtön keresztbe fordították, s köszönő imát mondtak mellette. Másutt az aratás végén a legszebb darab búzából készítették a „Jézus-kévét”. A gazdaasszony kikereste azt a búzatövet, amely három egyforma növésű szép kalászt termett, és piros szalaggal a kalászok alatt egybekötötte azokat. A körülötte termett búzát sarlóval vágták le, és kévébe kötve lefektették „Jézus” köré. Letérdeltek rájuk, és imádkoztak. Az aratókoszorú régen templomi szentelmény s szinte minden templomunknak éke volt. A kévéket keresztbe rakták, a felsőt „papkévének” nevezték.

A hajdanvolt ember minden esztendőben annyi termést kért az Úrtól, hogy jusson a szegényeknek, az ég madarainak, az anyaföldnek s az elhunyt lelkeknek is belőle. Sarlós Boldogasszony, az aratás édesanyja és királynéja gondoskodik a szegényekről és az ég madarairól is.                  

 

Mikor az aratás végére jártak, egy marék gabonát vágatlan a tábla végén hagytak, hogy jövő évre is jó legyen a termés, és a zivatar kárt ne tegyen a vetésben.

Igyekeztek még naplemente előtt végezni az aratással és, amennyiben "kalákában" (több család segített egy családnak) arattak, akkor a lányok leültek a kalangya (néhány marok kalászból összekötött = kéve, 12 kévéből összerakott= kalangya - ) tövébe és megfonták az
 
ARATÓKOSZORÚT,
 
az utolsó kéve búzából, és virágokkal díszítették. Ez, a Nyárád mentén nagyon hasonlított a magyar Szent Koronára. A koszorút a legügyesebben arató legény vitte be a faluba, az aratógazda házáig. Szokásban volt, hogy a következő évi jó termés reményében a kapukban várták és vízzel locsolták le, amiből persze jócskán jutott a legénynek is .Ez, a következő évi termést biztosító esőhozó praktika, esővarázsoló. A gazda házánál aztán étellel-itallal várták őket és hajnalig táncoltak. A koszorút a tisztaszoba mestergerendáján őrizték a következő aratásig, akkor a majorságnak adták,hogy jobb legyen a tojáshozam. Néhol a templomba is vittek aratókoszorút hálaadásképpen a jó termésért. Máshol már ősszel a vetőmaghoz morzsolták a jó termés reményében. Vidékeinken az augusztus első hetéig le nem aratott búzát " letapatja a Lőrinc (aug.10.) lova ", vagyis ledől, kipereg a szem.

JÚLIUS A KONYHÁBAN:

Újság- (zöld) leves:

1/4 kg újkrumplit, 3-4 darab új-murkot megtisztítunk és kockákra vágunk. Egy 2-3 literes fazékban világos rántást készítünk kevés zsiradékkal 2 kanál liszttel. Beletesszük a krumplit, murkot és 1 csészényi hüvelyes vagy szemes zöldborsót és feltöltjük kb. 2 liter hideg vízzel, hozzáadunk 2-3 maroknyi laskára vágott sóskát, zöldpetrezselymet,ízlés szerint megsózzuk, 1 evőkanál cukorral lassú tűzön puhára főzzük. (vigyázat könnyen kifuthat!) Tejfölözve tálaljuk. Könnyű, ízletes és nem hizlal.
 
 
                         Csirke fokhagymás mártásban:

A feldarabolt csirkét forró zsiradékban addig kavargatjuk, amíg minden darab kifehéredik. Ekkor ráteszünk 2 cikk apróra vágott fokhagymát.Kissé megsózzuk és kevés vízzel felöntve puhára pároljuk, majd a zsírjára visszasütjük. Kiszedjük a húsdarabokat, a visszamaradt zsiradékon 1 evőkanál lisztet rántásmódra kissé megpirítunk és vízzel felöntünk és addig főzzük, amíg kissé besűrűsödik. Visszatesszük a húsdarabokat, jól meghintjük zöldpetrezselyemmel, őrölt borssal és hozzáadunk 2-3 evőkanálnyit a már fövő puliszka levéből.Összerotyogtatjuk, puliszkával, nokedlivel, laskával és kovászos uborkával tálaljuk.

Bodzalekvár (nagymama receptje.)

Egyenlő arányban érett bodzabogyó, alma és cukor.
A meghámozott, kimagvazott és apróra vágott vagy lereszelt almát összekeverjük az előre átpasszírozott bodzaterméssel és cukorral. Az így kapott keveréket állni hagyjuk egy napig, majd főzéssel pépesítjük. Ha nem sűrűsödik meg eléggé, használjunk zselatint, és azzal főzzük lekvársűrűségűre a gyümölcspépet. Töltsük száraz, előmelegített üvegekbe, légmentesen zárjuk le és tartsuk száraz dunsztban egy órán át.
 
Sárgabarackos süti:

 

Hozzávalók: 1 egész tojás, fél csomag vaníliás cukor, 15 dkg. vaj, vagy margarin, két és fél dl. tej, nem egészen egy doboz joghurt (9 dkg.)  35 dkg. liszt, 2 teáskanál szódabikarbóna.

 

 

1 tojást, 25 dkg cukrot, 1 csomag vaníliás cukrot, 15 dkg olvasztott margarint, 9 dkg natúr joghurtot, 2,5 dl tejet összekeverünk és  egynemű masszává  dolgozzuk.  Hozzákeverünk 35 dkg lisztet és 1.dkg szódabikarbónát.

Egy  kg. kajszibarackot meghámozunk, kettévágunk, fahéjjal összerázunk. Lisztbe, vagy zsemlemorzsába, vagy dióba forgatjuk, hogy a fölösleges levét felitassuk vele. A meghempergetett felezett barackokat óvatosan  hozzádolgozzuk a tésztához. Ezt belesimítjuk egy kikent, vagy sütőpapírral kibélelt tepsibe, szépen eligazítjuk a tetejét, és betesszük az előmelegített sütőbe. 185 C’-on 30 percig  szép  aranyszínűre sütjük. Kicsit hagyjuk hűlni és utána szeletelhető.

 

Egyszerű meggyes süti  

 

Hozzávalók:

1 pohár natúr joghurt
1/2 pohár olaj
2 pohár liszt
1 pohár kristály cukor
2 db tojás
1 csomag sütőpor
1 csomag vaníliacukor
1 bögre kimagozott meggy  vagy  befőtt

A hozzávalókat egy tálban összekeverjük, amikor már csomómentes, kivajazott és lisztezett tepsibe öntjük. Rászórjuk a kimagozott meggyet (befőtt) -et, és 180 fokos sütőben 15-20 percig sütjük. (Figyeld közben, hogy ne pirítsd túl a tetejét!)




                               

                    


 

 

0.001 mp