JÚNIUSBAN VOLT AKTUÁLIS
JÚNIUS
"Hajadon füzek, búzabóbiták, csupa illat és virág a világ. Csupa mosoly és csupa kedv, csupa libegés: lányokon selyemruha - ..." Szilágyi Domokos
SZENT IVÁN HAVA, RÁK HAVA, EPER HAVA, NAP HAVA, NYÁRELŐ HAVA, játékos JÚNIUS, nevét Junóról, a római istennőről kapta, aki Jupiternek, az istenek atyjának a kedvese volt. A fiatalosan ragyogó Junó a csillagászat és a házasságok védője.
Június a természetben a kiteljesedés hónapja. Az állatvilágban minden állatfióka elhagyja a vackot és szüleitől tanulja az élet mesterségét. Énekelni kezd a:
kakukk, 
az egyetlen madár, amelyik nem költi ki tojásait, hanem idegen fészkekbe lopja. Az így kikelt kakukkfiókák eleszik a táplálékot " mostoha testvérei" elöl, majd ki is lökik azokat a fészekből. A szülőpár már csak a torkost eteti, amelyik aztán hihetetlen gyorsasággal túlnövi etetőit, hogy aztán örökre kirepüljön a fészekből. Ennek ellenére is igen hasznos madár, az egyetlen, amelyik megeszi a szőrőshernyót. Mert igen jó étkű madár, rengeteget megeszik belőlük. A Nyárád-mentén a kakukk megszólalásához kötik a füstölt szalonna megkezdését. Még télen elteszik, hűvös, szellős padlásra, hogy a kakukkszóra elővéve legyen mit tarisznyálni kapáláskor, aratáskor. A gabona árát is a kakukk szava szabályozta. Ha szent János napja( június 24.) előtt megszólal, olcsó lesz a gabona, ha csak e nap után, akkor drága.
Gombakedvelők gyűjthetnek : szekfűgombát, 
tövisalját, tölcsérgombát, fenyőtinorút, hirip gombát, erdei csiperkét 
és a talán legízletesebb " paprikásnak való " a sárga rókagombát
*********************************************************
GYÓGYNÖVÉNYE: mályva, bazsalikom, kakukkfű
A mályva: /papsajt/:
(Malva neglecta) casul popii, nalba
Leveleit és virágait gyűjtjük, melyek gyúlladás-
Leveleit és virágait gyűjtjük, melyek gyúlladás-
csökkentő és nyálkahártya-nyugtató hatással bírnak.
Teája torokfájásra, köhögésre, rekedtségre, szájnyálkahártya és fogínygyulladásra, külsőleg bőrkiütésekre, gyulladt visszérre.
1-1 evőkanál virágot/levelet le kell önteni 3 dl hideg vízzel, s ebben áztatni 6 órát. Majd felmelegítjük, s még 15 percig állni hagyjuk, leszűrjük.
* * *
Kakukkfű: (Thymus vulgaris) cimbrisor
rekedtség,reggeli köhögés, frissítő, fertőtlenítő, nyugtató, epe-máj-veseműködést javító, reuma, köszvény, szélütés, görcsoldó( gyomor- és más görcsöknél) bőrfertőzések, gennyes sebekre:
kakukkfű olaj: egy szélesebb szájú üveget megtöltünk kakukkfű virággal és levéllel. Jól belenyomkodjuk az üvegbe, úgy, hogy még három ujjnyi hely maradjon az üveg szájáig. Két ujjnyi magasságig feltöltjük olívaolajjal. Két hétig melegen tarjuk, utána leszűrjük.
tea: 1 púpozott teáskanál növényt 1/4 liter vízzel leforrázunk, 10 percig állni hagyjuk, azután leszűrjük. Cukor nélkül fogyasztani! fürdőhöz legalább 2 maroknyi növény szükséges.
Teája köhögés ellen javasolt. 1 tk virágos növényt kell leforrázni 2dl vízzel, 10 perc állás után, leszűrve fogyasztható. Eldugult, náthás orron is segít inhalációval: vagy a növény forrázata feletti gőzben, vagy tegyünk 5-10 csepp illóolajat forró vízben, s a felett tartsuk gőzben arcunkat.
fürdőhöz: legalább 2 maroknyi növény szükséges.
* * *
Bazsalikom:(Ocium basalicum) - Busuioc
népies nevén buszujok, biszijok. 30-40 cm magas, elágazó szára, átellenes, tojásdad alakú levelei, zöldes-fehér, vagy lilás virágzata van. Kellemes illatáért szenteltvíz illatosítónak használták , fűszernövényként termesztett egynyári növény.
FOGFÁJÁSRA és LÁZCSILLAPÍTÁSRA hatásos.
Már az ókorban is termesztett növény volt. Korabeli leírások szerint Mátyás király udvarát a messzire terjengő bazsalikom illata jellemezte. Nagyanyáink konyhakertjében is ott volt.Íny-gyulladásra is kiváló a bazsalikom főzete. Az öblögetésre használatos teához nyolc közepes méretű levelet használjunk, amelyeket aztán egy pohárnyi lobogó vízzel forrázzunk le. A szájban lévő tályogot a nyersen szétrágott bazsalikomlevél gyorsan elmulasztja. vágycsökkentő hatású.
Fürdővízbe téve frissítő hatást érhetünk el, természetes módon. A tűzbe dobva szárát, füstje elűzi a szúnyogokat, a konyhaajtó közelébe szárítás céljából akasztva pedig távol tartja a legyeket. A növény cseranyagai és illóolajai a felfúvódást csökkentik, valamint gyomorrontás esetén segítenek, ismeretes étvágyjavító, szélhajtó, köhögés csillapító hatása, vizelethajtó hatása is van, bár ritkán alkalmazzák erre a célra. Jó idegerősítő. A gyógynövény csökkenti a magas vérnyomást, és megvéd a stresszes állapot kialakulásától. A növény leveléből nyert lé bőrgyulladások és rovarcsípések gyógyítására alkalmazható, valamint torokgyulladásoknál öblögetőszerként.
Már az ókorban is termesztett növény volt. Korabeli leírások szerint Mátyás király udvarát a messzire terjengő bazsalikom illata jellemezte. Nagyanyáink konyhakertjében is ott volt.Íny-gyulladásra is kiváló a bazsalikom főzete. Az öblögetésre használatos teához nyolc közepes méretű levelet használjunk, amelyeket aztán egy pohárnyi lobogó vízzel forrázzunk le. A szájban lévő tályogot a nyersen szétrágott bazsalikomlevél gyorsan elmulasztja. vágycsökkentő hatású.
Fürdővízbe téve frissítő hatást érhetünk el, természetes módon. A tűzbe dobva szárát, füstje elűzi a szúnyogokat, a konyhaajtó közelébe szárítás céljából akasztva pedig távol tartja a legyeket. A növény cseranyagai és illóolajai a felfúvódást csökkentik, valamint gyomorrontás esetén segítenek, ismeretes étvágyjavító, szélhajtó, köhögés csillapító hatása, vizelethajtó hatása is van, bár ritkán alkalmazzák erre a célra. Jó idegerősítő. A gyógynövény csökkenti a magas vérnyomást, és megvéd a stresszes állapot kialakulásától. A növény leveléből nyert lé bőrgyulladások és rovarcsípések gyógyítására alkalmazható, valamint torokgyulladásoknál öblögetőszerként.
********************************************************************
Júniusban érik a Nyárád-mente egyik jellegzetes gyümölcse:
a cseresznye (Prunus cerasus, Prunus avium) Cirese,
gyönyörű gyümölcs. 20-25 méteresre is megnövő, termetes fája tavasszal halvány rózsaszín virágaival kápráztat el először bennünket.
Az érett gyümölcs fényes héja lehet egészen világos, fehéres sárga is, így könnyen megtévesztheti a kertek mellett elhaladó és érett szemekre vadászó turistákat, de vannak már-már fekete, mély bordóra érő cseresznyefajták is. Minél nagyobb szeműek, annál jobbak, finomabbak.
Az érett gyümölcs fényes héja lehet egészen világos, fehéres sárga is, így könnyen megtévesztheti a kertek mellett elhaladó és érett szemekre vadászó turistákat, de vannak már-már fekete, mély bordóra érő cseresznyefajták is. Minél nagyobb szeműek, annál jobbak, finomabbak.
Termését gyógynövényként is számon tartják. Szárából, tisztító, vízhajtó, méregtelenítő hatású teát készítenek.
Még a pattanások elmulasztását is megfigyelték,
gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásúak, ennélfogva hörgőpanaszokra, náthás bajok ellen is hat.
Napi negyed kiló cseresznye fogyasztása már kimutathatóan csökkenti a vér húgysav-szintjét, és az ízületi betegségek megelőzésében, karbantartásában tulajdonítanak neki.
Szép erezésű, vöröses fája és gyökere kemény, értékes bútoralapanyag. Intarziák, bútordíszek, hangszerek alapanyagául szolgál, a biedermeier korában vált kedveltté.
Ha a cseresznyefa kérge sérül, gyantát ereszt, amit filckalapok keményítésére használtak.
Ha a cseresznyefa kérge sérül, gyantát ereszt, amit filckalapok keményítésére használtak.
Borban feloldva pedig köhögés ellen kortyolták.
A cseresznyemagokat lenvászonba téve és kályhán melegítve eleink melegítőpárnának használták.
A cseresznyemagokat lenvászonba téve és kályhán melegítve eleink melegítőpárnának használták.
----------------------------------------------------------------------------
JÚNIUS JELES NAPJAI 2023
június 4. SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA:
Pünkösd utáni első vasárnap, amit a néphagyomány "kicsi pünkösd"-nek nevez.
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek titokzatos egysége lassan két évezred óta a
keresztény vallás magját jelenti. E nélkül a titok nélkül ugyanis nem érthető sem
Isten atyasága, sem Krisztus halála és feltámadása, sem pedig a Szentlélek
mozgató ereje.
június 8. ÚRNAPJA:
Kizárólag a katolikus falvak (az un.n, "Szentföld" mint Jobbágytelke,) ünnepe, de babonából (mert általában "nagyidő" szokott lenni) a protestáns vallásúak sem mentek mezőre, nem hajtották ki az állataikat.
Az e napon tartott körmeneteknél ún. úrnapi sátrakat készítettek az oltárak fölé a falu különböző pontjain, újabban csak a templom körül. Az úrnapi sátrakat zöld gallyakkal, virágokkal díszítik. Az úrnapi sátrak díszítményeit mint szentelt növényeket később mágikus célra használták – a földművelésben, állattartásban, sőt az ember- és állatgyógyításban.
Általános vélekedés szerint az úrnapi gallyak a káposzta közé szúrva elűzik a bogarakat, az úrnapi sátorból vitt faágat a kertben a vetemények közé szúrták, hogy megvédjék a növényeket a férgektől. Az úrnapi koszorút az istállóba tették, hogy az állatok egészségesek maradjanak. Úrnapi sással füstölték meg a rúgós tehenet, a szemmel vert baromfi, aprójószág gyógyítására is használták a sátorfüvet. A hiedelem szerint úrnapi kakukkfűvel kell a tejesköcsögöket kimosni, hogy el ne vigyék a tehén hasznát. Az úrnapi kakukkfűvel mosták ki a tejesköcsögöket, a tehén tőgyét füstölték a sátorfűvel.
Néhol az úrnapi sátorból hozott füvet a háztető alá vagy a gerendára tették, hogy a villám ne csapjon a házba.
Fontos szerepet tulajdonítottak az úrnapi növényeknek az embergyógyításban, rontás elhárításában is. Például az úrnapi kakukkfűből főztek teát köhögés ellen, az úrnapi virág szirmából főzött teát torokgyulladás, kéz- és lábfájás, szemgyulladás ellen is hasznosnak tartották. „Ha a kisgyerek rontásban volt, akkor azt az úrnapi sást és pókhálót tették a parázsra és ezzel megfüstölték”
Az asszonyok azért is őrizték az úrnapi sátrakat, nehogy a virágból más falubeli lányos anya elvigyen, mert elvinné a helybeli lányok szerencséjét, és a másik falu lányai mennének előbb férjhez. Úrnapja ünnep volt, amikor nem hajtották ki az állatokat, a mezőn sem lehetett dolgozni. A hiedelem szerint az úrnapkor sütött kenyér kővé válna.
Időjárásjóslás is fűződik Úrnaphoz. A napos idő bő termést jelez, sok szénát.
Általános szokás a körmenet és a sok virágdísz: az úrnapja idejére már teljes virágdíszbe öltözteti a tavaszt vagy a kora nyarat a természet. A körmeneten négy stáció van: négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és az OLTÁRISZENTSÉGGEL végigjárnak a hívek. Az Oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonított. Az úrnapi munkaszünetet szigorúan betartották. Sok helyen, az ünnep a teljes településre kiterjedt. A sátrakat régen a négy égtájhoz tájolták, „lombkápolnákat” állítottak, a körmenet útvonalán faágakat szúrtak a földbe, a gyerekek a földeken virágot gyűjtöttek a virágszőnyeghez, kőrisfaágakkal díszítették az utcát, hazafelé törtek róluk egy ágacskát, és hazaérve annyi Miatyánkot kellett elmondani, ahány levél volt az ágacskán. Néhol Úrnapján virágokból fontak koszorút és elvitték a templomba megszenteltetni, majd a bejárati ajtó fölé akasztották. Amikor eljön az ideje, három virágot kihúztak a koszorúból és a tűzben, vagy szentelt gyertya lángjában elégették és közben az Úrangyalát imádkozták. Máshol a lombkunyhó hazavitt ágait a ház négy sarkába tűzték, hogy megóvja a házat a villámcsapástól, vagy az ágakat az istálló fölé dugták, hogy áldás legyen az állatokon, a beteg gyermekek fürdőjébe is tettek az úrnapi virágokból. Máshol lábfájás elleni fürdőbe tették őket, előfordult az is, hogy a fájós fogat füstölték velük. Egész Erdélyben ma is szokás: az elsőáldozó kislányok és fiúk fehér ruhában vagy népviseletben, a körmeneten rózsaszirmot hintenek a az Oltáriszentség elé.
ÚRNAPJA dologtiltó nap, amikor a falu négy pontján oltárokat állitottak föléje lombsátrat boritottak és ezt virágokkal diszitették. A pap az Oltáriszentséget ide helyezte és mindegyiknél külön szertartást végzett. Ez után az asszonyok a sátrakat szétszedték, a virágokat, ágakat hazavitték, mert a hiedelem szerint embernek, gyógytea, állatnak füstölő készült belőle. Az ágak a ház tetejére tűzve védtek a villámcsapástól, a káposzta közé szúrva a bogaraktól. A reformátusok úgy tartották : zivatar, nagyidő lehet ezen a napon és ők sem mentek mezőre.
Ettől az ünneptől kezdve aztán, szó szerint: látástól-vakulásig dolgoztak a mezőn, a kertekben, kaszálókon. Számottevő egyházi ünnep sem volt egészen június hónap végéig.
Az e napon tartott körmeneteknél ún. úrnapi sátrakat készítettek az oltárak fölé a falu különböző pontjain, újabban csak a templom körül. Az úrnapi sátrakat zöld gallyakkal, virágokkal díszítik. Az úrnapi sátrak díszítményeit mint szentelt növényeket később mágikus célra használták – a földművelésben, állattartásban, sőt az ember- és állatgyógyításban.
Általános vélekedés szerint az úrnapi gallyak a káposzta közé szúrva elűzik a bogarakat, az úrnapi sátorból vitt faágat a kertben a vetemények közé szúrták, hogy megvédjék a növényeket a férgektől. Az úrnapi koszorút az istállóba tették, hogy az állatok egészségesek maradjanak. Úrnapi sással füstölték meg a rúgós tehenet, a szemmel vert baromfi, aprójószág gyógyítására is használták a sátorfüvet. A hiedelem szerint úrnapi kakukkfűvel kell a tejesköcsögöket kimosni, hogy el ne vigyék a tehén hasznát. Az úrnapi kakukkfűvel mosták ki a tejesköcsögöket, a tehén tőgyét füstölték a sátorfűvel.
Néhol az úrnapi sátorból hozott füvet a háztető alá vagy a gerendára tették, hogy a villám ne csapjon a házba.
Fontos szerepet tulajdonítottak az úrnapi növényeknek az embergyógyításban, rontás elhárításában is. Például az úrnapi kakukkfűből főztek teát köhögés ellen, az úrnapi virág szirmából főzött teát torokgyulladás, kéz- és lábfájás, szemgyulladás ellen is hasznosnak tartották. „Ha a kisgyerek rontásban volt, akkor azt az úrnapi sást és pókhálót tették a parázsra és ezzel megfüstölték”
Az asszonyok azért is őrizték az úrnapi sátrakat, nehogy a virágból más falubeli lányos anya elvigyen, mert elvinné a helybeli lányok szerencséjét, és a másik falu lányai mennének előbb férjhez. Úrnapja ünnep volt, amikor nem hajtották ki az állatokat, a mezőn sem lehetett dolgozni. A hiedelem szerint az úrnapkor sütött kenyér kővé válna.
Időjárásjóslás is fűződik Úrnaphoz. A napos idő bő termést jelez, sok szénát.
Általános szokás a körmenet és a sok virágdísz: az úrnapja idejére már teljes virágdíszbe öltözteti a tavaszt vagy a kora nyarat a természet. A körmeneten négy stáció van: négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és az OLTÁRISZENTSÉGGEL végigjárnak a hívek. Az Oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonított. Az úrnapi munkaszünetet szigorúan betartották. Sok helyen, az ünnep a teljes településre kiterjedt. A sátrakat régen a négy égtájhoz tájolták, „lombkápolnákat” állítottak, a körmenet útvonalán faágakat szúrtak a földbe, a gyerekek a földeken virágot gyűjtöttek a virágszőnyeghez, kőrisfaágakkal díszítették az utcát, hazafelé törtek róluk egy ágacskát, és hazaérve annyi Miatyánkot kellett elmondani, ahány levél volt az ágacskán. Néhol Úrnapján virágokból fontak koszorút és elvitték a templomba megszenteltetni, majd a bejárati ajtó fölé akasztották. Amikor eljön az ideje, három virágot kihúztak a koszorúból és a tűzben, vagy szentelt gyertya lángjában elégették és közben az Úrangyalát imádkozták. Máshol a lombkunyhó hazavitt ágait a ház négy sarkába tűzték, hogy megóvja a házat a villámcsapástól, vagy az ágakat az istálló fölé dugták, hogy áldás legyen az állatokon, a beteg gyermekek fürdőjébe is tettek az úrnapi virágokból. Máshol lábfájás elleni fürdőbe tették őket, előfordult az is, hogy a fájós fogat füstölték velük. Egész Erdélyben ma is szokás: az elsőáldozó kislányok és fiúk fehér ruhában vagy népviseletben, a körmeneten rózsaszirmot hintenek a az Oltáriszentség elé.
ÚRNAPJA dologtiltó nap, amikor a falu négy pontján oltárokat állitottak föléje lombsátrat boritottak és ezt virágokkal diszitették. A pap az Oltáriszentséget ide helyezte és mindegyiknél külön szertartást végzett. Ez után az asszonyok a sátrakat szétszedték, a virágokat, ágakat hazavitték, mert a hiedelem szerint embernek, gyógytea, állatnak füstölő készült belőle. Az ágak a ház tetejére tűzve védtek a villámcsapástól, a káposzta közé szúrva a bogaraktól. A reformátusok úgy tartották : zivatar, nagyidő lehet ezen a napon és ők sem mentek mezőre.
Ettől az ünneptől kezdve aztán, szó szerint: látástól-vakulásig dolgoztak a mezőn, a kertekben, kaszálókon. Számottevő egyházi ünnep sem volt egészen június hónap végéig.
Június 8. Medárd napja
Közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz. A Nyárád-mentiek szerint e napon kezdődött az özönvíz, akkor is negyven napig esett. Úgy tartják, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, ezért e napon nem szabad fürdeni, de a lovakat meg kell itatni, mert akkor nem lesznek rühesek. Ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. A szőlősgazdák szerint, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés. Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön. A szénakaszálás kezdete.
Június 10. Margit napja
retkes Margit néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó gyenge maradjon. Tyúkültetésre alkalmas nap. Általában esős napnak tartják. Legyes Margitnak is hívják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy. A hiedelem szerint "Margit asszony a legyek királynéja és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel", esős napként tartják számon, pisis Margitként is emlegetik.
Június 13. Páduai szent Antal napja:
A katolikusok körében nagy tiszteletnek örvend. Az elveszett dolgok megkerítője, vagyon őrzője. Betegség gyógyítója, különösen az orbánc: Szent Antal tüze gyógyítója. Szent Antal napját különösen az asszonyok számára tartották dologtiltó napnak, nem volt szabad lisztbe nyúlni, mert kelések nőnek a kézen. Ezen a napon szentelt liliom szirmát szeszbe tették és kelések gyógyítására használták.
Június 24. Szent János vagy szent Iván napja
Éppen hat hónap van még karácsonyig, Jézus születéséig, aki hat hónappal volt fiatalabb Keresztelő szent.Jánosnál. A nyári napforduló napja is. A Nyárád menti falvakban emléke sincs a Szent Iván-napi tűzugrásnak. Azonban a Szent János-napi gyümölcsevéssel kapcsolatos tilalmakat itt is ismerik. Úgy hitték, hogy a fiatal asszony, aki Szent Iván-nap előtt gyümölcsöt eszik, annak kiskorában meghal a gyermeke. Olyan asszonyok, akiknek meghalt a kisgyermekük, egyáltalán nem ettek ilyenkor cseresznyét. Ekkor érett az ú.n. szentiváni alma is, amit ezen a vidéken "árpás" almának neveznek. Ha e nap előtt megszólal a kakukk, olcsó lesz a gabona, ha csak utána, akkor drága.
Június 26. Szent János és Pál napja
a tiszteletükre bemutatott szentmisén gyertyákat szenteltettek viharok, égiháborúk ellen. Egy néphit úgy tartotta, hogy Szent Ivánkor virágzik a páfrány. Az aranyosan pompázó virág kérészéletű, elhervad és elenyészik. Aki viszont rálel a pillanatra, amikor kitárulkozik, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket.
Junius 27. Szent László napja. Erdély védőszentje
Június 29. Péter és Pál napja:
A Nyárád-mentén úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, néhány nap múlva kezdődhet az aratás.
*******************************************************
JÚNIUSI IDŐJÓSLÓ NAPOK
"Hajadon fűzek, búzabóbiták, csupa illat és virág a világ" Szilágyi Domokos
Megfigyelés szerint az év legcsapadékosabb hónapja.
"Hajadon fűzek, búzabóbiták, csupa illat és virág a világ" Szilágyi Domokos
Megfigyelés szerint az év legcsapadékosabb hónapja.
-Pókhálót ha sokat látsz, nyáron szelet, esőt várj.
-ha a macskák fülük verik, az idő hűvösödik.
-ha a macskák fülük verik, az idő hűvösödik.
eső szokott lenni, ha sok béka jő elő, ha a macskák nyalják, tisztítják magukat, ha a tyúkok a porban fürdenek, ha a kutyák füvet rágnak, ha a vakondok magasra túrnak.
-a júniusi SOK eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe
- júniusi sok sár később nagy szükséggel jár
-Margit-napi esőcseppek
Tizennégy napig peregnek
Tizennégy napig peregnek
-János-napi zivatar
Negyven napig elvakar.
Negyven napig elvakar.
- ha a kakukk Szent Iván napja előtt megszólal, úgy olcsó lesz a gabona, ha utána, úgy drága
- ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sült almát ehetünk
- ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sült almát ehetünk
Jó időt jelez, ha: Szent János bogara igen fénylik, ha az égen sok bárányfelhő van, ha a dongók este sűrűen repülnek.
Medárd, június 8. Ha tiszta kellemes, meleg nyárra számíthatunk, ám ha esik az eső, 40 napos eső jön.
Margit, június 10. nedves,esős időt várj, mert Margit mindig bepisál.
Iván, János, június 24. ha esik, négy napig még mind esik és megrohad a pityóka(burgonya) Ha előtte már énekel a kakukk olcsó lesz a gabona, ha szent János bogara nagyon fénylik, jó idő ígérkezik.
************************************************************
JÚNIUS A KONYHÁBAN
Sóska leves:
2-3 maroknyi friss sóskát megtisztítva, jól megmosva laskára vágunk. 2 liter vízzel kevés sóval, zsiradékkal vagy a csirke csontos részével főni tesszük. Ha fő, hozzáadunk 1 dl megmosott rizset és addig főzzük, amíg a csirke és a rizs megpuhul. tojássárgával, 1-2 kanál cukorral tejföllel eresztéket készítünk, hozzátöltjük, összefőzzük, esetleg utánasózzuk. Készítették füstölt csonttal is (pl csülök, oldalas), ebben az esetben a csontokat puhára főzzük és azután adjuk hozzá a rizset majd legvégül a sóskát. Vigyázni kell a sózással!
sóska
Ha Medárd esőt hozott, gombadömpingre számíthattak. Valamennyi nálunk fellelhető gombafajta közül talán legízletesebb a RÓKAGOMBA, amelyből finom paprikás készíthető.
Rókagomba paprikás:
Apróra vágott hagymát zsiradékon megfonnyasztunk, meghintjük pirospaprikával és hozzáadjuk a megtisztított, megmosott, feldarabolt rókagombát, megsózzuk és addig dinszteljük, amíg a saját levét elfövi. Ekkor a lábos egyik oldalára húzzuk a gombát, úgy, hogy az üresen maradó zsiradékon kissé megpirítunk ( a gomba mennyiségétől függően) 1-2 evőkanál lisztet. Felengedjük 1-2 dl hideg tejjel, összekavarjuk a gombával is. Megszórjuk apróra vágott petrezselyemzölddel. Apránként vizet töltünk hozzá, ha szükséges utána sózzuk és összefőzzük. Végül jól megtejfölözzük és éppen csak átmelegítve a tejfölt, azonnal tálaljuk puliszkával és uborkasalátával, vagy kovászos uborkával.
rókagomba
Sóska leves:
2-3 maroknyi friss sóskát megtisztítva, jól megmosva laskára vágunk. 2 liter vízzel kevés sóval, zsiradékkal vagy a csirke csontos részével főni tesszük. Ha fő, hozzáadunk 1 dl megmosott rizset és addig főzzük, amíg a csirke és a rizs megpuhul. tojássárgával, 1-2 kanál cukorral tejföllel eresztéket készítünk, hozzátöltjük, összefőzzük, esetleg utánasózzuk. Készítették füstölt csonttal is (pl csülök, oldalas), ebben az esetben a csontokat puhára főzzük és azután adjuk hozzá a rizset majd legvégül a sóskát. Vigyázni kell a sózással!
sóska
Ha Medárd esőt hozott, gombadömpingre számíthattak. Valamennyi nálunk fellelhető gombafajta közül talán legízletesebb a RÓKAGOMBA, amelyből finom paprikás készíthető.
Rókagomba paprikás:
Apróra vágott hagymát zsiradékon megfonnyasztunk, meghintjük pirospaprikával és hozzáadjuk a megtisztított, megmosott, feldarabolt rókagombát, megsózzuk és addig dinszteljük, amíg a saját levét elfövi. Ekkor a lábos egyik oldalára húzzuk a gombát, úgy, hogy az üresen maradó zsiradékon kissé megpirítunk ( a gomba mennyiségétől függően) 1-2 evőkanál lisztet. Felengedjük 1-2 dl hideg tejjel, összekavarjuk a gombával is. Megszórjuk apróra vágott petrezselyemzölddel. Apránként vizet töltünk hozzá, ha szükséges utána sózzuk és összefőzzük. Végül jól megtejfölözzük és éppen csak átmelegítve a tejfölt, azonnal tálaljuk puliszkával és uborkasalátával, vagy kovászos uborkával.
rókagomba
Kovászos-uborka:
közepes(kb.15-18 cm) nagyságú uborkákat a képen látható módon, ellentétes irányban, mindkét végükön behasítani.
A Nyárád-mentén cserépfazékba, (de nagyobb befőttes üvegben is lehet) lehetőleg friss kaprot és csombort tenni és erre ráhelyezni az uborkákat. Tetejére durva sót hinteni( 1 liter vízhez 1 csapott evőkanál) és a kenyér sarkát lekanyarítva ráhelyezni. Feltölteni hideg vízzel, hogy a kenyérdarabot is ellepje. Lefödve napra állítani. Másnap a kenyeret (lehetőleg egészben) kivenni, a sós levet tiszta edénybe leönteni majd visszatölteni az uborkákra.Közben, ha nem lenne elég sós még sózni. Amikor az uborkák színe sárgára vált akkor kész a savanyúság. Hideg helyen 6-8 napig tartható.
közepes(kb.15-18 cm) nagyságú uborkákat a képen látható módon, ellentétes irányban, mindkét végükön behasítani.
A Nyárád-mentén cserépfazékba, (de nagyobb befőttes üvegben is lehet) lehetőleg friss kaprot és csombort tenni és erre ráhelyezni az uborkákat. Tetejére durva sót hinteni( 1 liter vízhez 1 csapott evőkanál) és a kenyér sarkát lekanyarítva ráhelyezni. Feltölteni hideg vízzel, hogy a kenyérdarabot is ellepje. Lefödve napra állítani. Másnap a kenyeret (lehetőleg egészben) kivenni, a sós levet tiszta edénybe leönteni majd visszatölteni az uborkákra.Közben, ha nem lenne elég sós még sózni. Amikor az uborkák színe sárgára vált akkor kész a savanyúság. Hideg helyen 6-8 napig tartható.
És végül, mert most van a szezonja:
Eperfagyi: 
- 3 tojássárga
- 2,5 dl tej
- 5 dl tejszín
- 10 dkg cukor
- 20 dkg eper
- 1 csomag vaníliás cukor
- 1 csipet só
5 dkg cukorral pürésítsük az epret, és tegyük félre. Egy másik edényben keverjük simára a tojássárgákat a maradék cukorral, a tejjel és a csipet sóval. Közepes hőfokon melegítsük forrásig, de ne forraljuk. Öntsük át egy hideg tálba, tegyük 3 órára hűtőbe, és néha keverjük meg. Ha lehűlt, adjuk hozzá a vaníliás cukorral habbá vert tejszínt, és keverjük bele az elkészített eperpürét.
Ha nincs fagylaltgépünk, a masszát simítsuk műanyag tálba, tegyük a mélyhűtőbe, és kb. 2 óra múlva gépi keverővel vagy habverővel keverjük át. Ezt a műveletet 20 percenként 3-szor ismételjük meg.
--------------------------------------------------------------------------------
