Nemcsak a napoknak tulajdonitott időjósló szerepet, de a régi idők embere megfigyelte az állatok viselkedését is és ezekre hagyatkozva "jósolta" meg az időjárást.
Se szeri, se száma azoknak az állatoknak, amelyekről a néphit tudni véli, hogy érzékenyek az időjárás változásaira. Dédanyáink házi időjósai a tűzfalon, lépcsőkön rajzó hangyák voltak, dédapáink pedig szívesen hajlottak a zöld lombok között meghúzódó apró levelibéka figyelmeztető szavára. Fecskék röpte, denevérek csapongása, szentjánosbogarak fényének pislákolása, porban hentergő, vakaródzó háziállatok, halak és hüllők viselkedése figyelmeztetett a múlt időkben a közelgő időváltozásra. Ma ezekből a "jósjelekből"már keveset ismerünk. A városi ember egyre könnyebben hajlik arra, hogy babonának, koholmánynak vélje a múlt idők embereinek megfigyeléseit. Pedig az élő szervezetek időérzékenysége korántsem babonaság.
Ime néhány megfigyelés, ami ma is érvényes:
pióca
giliszta
keresztespók
Pióca: ha mozdulatlanul fekszik a viz fenekén, szép időt várhatunk, de ha a víz színe közelében vagy éppen a levegőn tartózkodik, esőre van kilátás. Meleg nyári napokon a vízből kimászó pióca zivatart jósol a hiedelem szerint.
Földigiliszták tömegesen jelennek meg a kertben, udvaron, sokáig fog tartani az esős idő.
Keresztespók :szép időt jelez, ha este szorgalmasan dolgozik, nagy hálót készít, vagy ha már kora reggel hálója közepén ülve les a zsákmányra. Ugyancsak jó időt jelez, ha szorgalmasan ide-oda futkosva hálóját javítgatja. Ha nincs a hálója közepén, nem serénykedik a kifoltozásán sem, mozgása lomha, lassú, erősen valószínű, hogy mihamar esőre fordul az idő.
Méhek: Ha reggel nem akaródznak kimenni a kaptárból, biztos, hogy nemsokára nagy idő, zivatar köszönt a vidékre. Ha a méhek kimennek ugyan, de nem repülnek messze a kastól újra eső várható. Amikor szokatlanul korán, tömegesen térnek vissza a kaptárakhoz a méhek, délutáni záporesőre, zivatarra számíthatunk. A népi megfigyelés hasonlóképpen vélekedik az estefelé élénken röpködő dongókról, darazsakról is.
méh
dongó
darázs
hangya
Hangyák csapatosan szállítják bábjaikat (az úgynevezett hangyatojást) vissza a bolyba, eső, zivatar közeleg, a bolyokból seregesen előbújó hangyák, különösen a kertes házak környékén előforduló gyepi hangyák rajzása, repkedése az időváltozás közeledtét jelenti.
Legyek: eső lesz, ha nagyon csipnek. Szentjánosbogár: Ha szokatlanul élénken csillognak, nagyon erősen világítanak, másnapra mi is ragyogó napot, derült eget várhatunk.
Halak: ha a vizből kiugrálnak eső közeledik. Ha zivataros időben a víz színéhez közel úszkálnak a halak, számítanak az idő mielőbbi jóra fordulására.Tartós, csendes esők előtt a halak a víz mélyébe merülnek, és a fenékhez simulnak. Ha hevesebb eső közeledik, nyugtalanok, gyakran fel-felszökkennek a vízből, ide-oda cikáznak. Pusztító vihar előtt iszapba fúrják magukat, így várják meg az ítéletidő végét.
Leveli béka: órákkal vihar előtt már izgatottá válik, ide-oda szökdel, akár fák ágaira is, majd meglapul egy arra alkalmas búvóhelyen, a moha között vagy a víz fenekén, és ott várja meg a " nagy idő "végét. Hangos esti brekegésükből másnapi esőre számithatunk.
szentjánosbogár
leveli béka
Baromfi: hogy ha nagyon fürdik a porban a baromfi, változni fog az idő. Ha a kakas napáldozta után kukorékol, tartós esőt jelent" - mondja a nyári időszakra utaló egyik regula. A másik a téli nagy hidegeket követő enyhülést jelzi ekképpen: Ha a kakasok éjfél után gyakran (a szabály szerint minden félórában) kukorékolnak, meglágyul az idő." A páva éles, makacs rikoltozását eső előjelének szokták tekinteni. Különös időjóslók a libák, érdemes őket szemmel tartani. Ha a libák felsorakoznak a trágyadombra, s ott sorba leülnek, pár napon belül zuhogni fog. Veréb: ha a porban fürdőznek ezt követheti az idő elromlása. Esténként hangos vidám csiripelésük szép időt jelent, de ha éjszakára vonulásban szokatlanul csendesen, hallgatagon bújnak össze az ágak között vagy a vadszőlő levelei alatt, akkor esőt éreznek a levegőben. Molnárfecske: házak között élő rövidebb farkú, lisztesfehér mellényű molnár fecske esős időben és az előtt is szeret magasan repkedni, az igen hosszú farkú rozsdavörös torkú füsti fecskére látszik érvényesnek az a megfigyelés, hogy eső előtt alacsonyan röpül.
veréb
füstifecske
molnárfecske
Gólya: ha földközelben repül és mezőn bogarászik néhány órán belül eső lesz. Ha erősen nyugtalanok, hangosan csattognak a pintyek, szokatlan időben, már délelőtt. vagy déltájt fütyörésznek a rigók, azt jelzi a kirándulónak, jó lesz komolyabb fedél után nézni, mert valahol már nehéz idő van készülőben.
Varjú-csapat megérzi a közeledő időváltozást, kóvályogva keresi a helyes irányt, igyekszik " meglépni " a havazás elől. A csoportos tájékozódáskor a magasban kóválygó körmenetbe a " havat kérő " varjak közé gyakran elvegyülnek csókák is.
pinty
rigó
varjú
Kutya állandóan vakarózik, homokban, porban hentereg, eső lesz.
Macska: hosszan mosakszik, tartós esőre van kilátás. Álmos, kedvetlen a cirmos, nem vadászgat ilyenkor, nagyokat alszik és bundája csinosításával tölti az idejét. Szamár: Esőt érezve nagy kedvetlenül lógatja a fejét, keveset mozog, el-elmaradozik a vonuló nyájtól. Más állatok náluk szokatlan ugrándozásba, fickándozásba kezdenek.
Juhok: Ha a havason szép időben hegynek felfelé legelnek, szép marad az idő, míg ha az állatok maguktól lefelé, a völgy, az esztenák felé húzódva legelésznek, esőt várhat a pásztor. Az is szép idő jele, ha estefelé is élénkek a juhok, ugrándoznak, hancúroznak. De ha reggel nem akarnak az akolból kimozdulni, el lehet készülni az esőre. Esőt, időváltozást (késő őszön havazást) jelez, ha ok nélkül összevissza bégetnek, öklelik egymást a karámba zárt áltatok.
Kecskék: ha sietve indulnak a karámok felé, rövid időn belül kitör a vihar.
Szarvasmarhák: nyugtalanok eső, időváltozás előtt. Igen nyalogatják az orrukat, és magasra tartott fejjel szimatolják az esőt.
Közeli esőt jelez:
a lóhere a leveleit összehúzza, a zab szalmája erősen ropog
megereszkedik a szerszám nyele, a kocsiküllő nyikorog, megereszkedik a pipa szára.
Esőre figyelmeztet:
ha a mezőn is hallani a harangszót, ha messzi terjed a trágya szaga, ha a tejút pislog, ha a szentjánosbogár nagy fénnyel világlik.
ha nyilal a tyúkszeme, ha viszket a füle, ha viszket a hónalja, ha viszket a talpa.
0.001 mp