GYÓGYITÓOLDAL

Január 6. Vízkereszt görögül Epifania: ekkor ér véget a karácsonyi ünnepkör. Katolikus vidékeken a keresztvíz szentelésének ünnepe a vízkereszt elnevezés is erre utal. Ezt a vizet aztán egész évben megőrizték. Behintették vele a szobát, az istállót, a kutat és a vetőmagot. Gyógyító erőt tulajdonítottak neki, s ha betegek voltak, ittak is belőle egy kortyot. Vízkeresztkor házszentelést is végeztek. Krétával felírták a háromkirályok nevének kezdőbetűjét (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) és az évszámot. Hitték, hogy ez a felirat megvédi a házat a rontás ellen. Vízkeresztkor szedték le a karácsonyfát,

 véget ért a karácsonyi ünnepkör.Kezdődik a Farsang. 

A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

 Vízkeresztet még Háromkirályok napjának is nevezték. 

 Újévtől Háromkirályok napjáig tartott  a koleda, amit az ortodoxok jordánolásnak neveznek vagyis a házszentelés, ami később egyszerű jókívánságmondó szokássá vált és ma már karácsony harmadik napján kezdik a hívek nagy száma miatt. A házszentelésre már Mátyás király korából is vannak adatok. E szerint  a plébános megkezdte hívei látogatását, megszentelte a házat, számba vette a házbelieket, beszedte a lélekpénzt. A koleda ennek a korai egyházi gyakorlatnak a kiteljesedése. Például a pap, a kántor az egyházfiak és a ministránsgyerekek mentek el minden házhoz. Énekeltek, a pap beszentelte, megfüstölte a házat, a kántor felírta a ház ajtajára, vagy az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét (G+M+B), mert ez később megvédte a házat a rontástól, a betegségektől. Az esemény végén a háziak megvendégelték a koledálókat. Egyúttal adományokat is adtak az egyházi embereknek, pl. zsák diót, lisztet, szalonnát, kolbászt.

Vízkereszt Jelentős időváltozást hozhat. Esőre lehet számítani, ami gyenge gabonatermést jelent. Ha süt a nap, jó bortermést, de Húsvétig tartó telet jelent. Ha nincs jég, még májusban is havazni fog. Ha Vízkeresztig nem volt tél, abban az évben már nem is lesz. Ha megcseppen az eresz, vagy a keréknyomban olvadó hólé gyűlik: jó termő évre számíthatunk. Vízkereszti havazás- a tavasz már közel jár. Erről írt ARANY JÁNOS 1882-ben:

" Ha napfényes Vízkereszt

 Megcsordítja az ereszt

 Akkor évben jól ereszt

 A kalász és a gerezd.

 Öregektől tudom ezt,

 Higyjük el, probatum est.

 Kelt: hoc anno, Buda-Peszt.