A hónap gyógynövénye: ÚTIFŰ
A lándzsás útifű (Plantago Lancelota L)
A lándzsás útifű, (útilapú) lágyszárú növény. Szinte minden réten, útszélen, legelőn, kertben előfordul, világszerte elterjedt, jellegzetes, évelő növény.
Népiesen kígyófű, gyíkfű, kígyónyelvűfűként is ismert. Neveit főleg leveleiről kapta, amik kb. 3-5 cm hosszúak, és lándzsa alakúak. 
Gyógynövényként jó baktériumölő, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító, összezúzott levele hasznos rovarcsípések, kisebb égési sérülések kezelésére, a légutak gyulladásos betegségeiben, köhögés terápiában, meghűléses, torokfájós nyavalyákban. Az útifű csillapítja a köhögést, feloldja a letapadt nyákot, elősegíti a köpetképződést, köptető hatású. Baktériumölő és gyulladáscsökkentő hatásánál fogva bevonja a torok nyálkahártyáját, enyhíti annak duzzadtságát. Ártalmatlansága miatt egyes kivonatait, szirupját és teáját már gyermekkorban is használjuk.
A növény magja csekély mértékű duzzadóképessége miatt néha hashajtónak is használható bélrenyheség esetén. A népi gyógyászat az útifű friss, megmosott levelét nehezen gyógyuló sebekre is alkalmazta, mert fertőtlenít, összehúzza, bezárja a sebet, elősegíti a véralvadást. A friss levelek pépjét fog- és fülfájás, csípések és kígyómarás ellen alkalmazták (szerencsére ez utóbbi a Nyárád mentére nem jellemző), de kutyaharapásra is használható.
A növény friss levelének gyűjtését május-júniusban kell megkezdenünk.
A magok október végéig is gyűjthetők.
Tea: csészénként 1 púpozott kanál útifüvet forrázzunk le, majd kb. 1 perc múlva szűrjük, és a frissen elkészített teából napi 1-2 csésze fogyasztása javasolt. Ha maggal együtt készítjük, vese- vagy epekőre is hatásos. 2 teáskanálnyi füvet 2-3 dl forró víz és kb. 10 perc állás után töményebb kivonatot kapunk, ami - főleg mézzel édesítve - nyálkaoldó, köptető hatású.
Szirup:
- 1 kis maréknyi (szárított) útifüvet forrázzunk le 3 dl vízzel,
- hagyjuk kihűlni,
- szűrjük le, majd takaréklángon forraljuk fel,
- adjunk hozzá 200 g mézet, és ismét hűtsük le.
- Gyerekeknek napi 1-2 teáskanálnyi adag, felnőtteknek 1-2 evőkanálnyi adag fogyasztása javasolt.
Borogató, gargarizáló oldat: 2 teáskanál útifüvet 2-3 dl hideg vízben áztatunk, majd szűrés után a bõr- ill. a toroknyálkahártya öblögetésére alkalmazzuk.
Végül mint érdekesség:
- ha hosszú gyaloglásra készülünk, érdemes útifű levelével kibélelni a cipőnket, mert megakadályozza a vízhólyag keletkezését.
- az útifű a cukorbetegek számára is előnyös lehet, mivel javítja a glükóztoleranciát. A megnövekedett finomított cukorfogyasztás mellett egyre fontosabb lehet.
- az aranyér tüneteit is enyhíti, pl. a fájdalmat és a vérzést,
- az irritációs bélszindróma esetében is jótékony hatása van.
„Az útifűből az egész növényt felhasználhatjuk, gyökerét, szárát, virágát, és termését. Nincs még egy ilyen növény, amelyik úgy tisztítja a vért, a tüdőt és a gyomrot, ezért használ azoknak, akiknek gyenge a tüdejük, a veséjük, vérszegények, sápadtak, kiütéseik, májfoltjaik vannak, köhécselnek, rekedtek, soványak, mint az agár, még akkor is, ha mindennel ellátják őket, mi szem-szájnak ingere. Segít lábra állni, még a gyengécske kisgyermekeknek is, akik a jó táplálkozás ellenére is visszamaradtak a fejlődésben." Maria Treben
