GYÓGYITÓOLDAL

Őszelő, Földanya hava, vénasszonyok nyara.

 Szeptember, a szentek hónapja, a szüreti előkészületek, betakarítások hava vagyis a legmunkásabb hónapé és az iskolakezdésé.

 Idézet egy régi kalendáriumból:

„Sarjúhordással az őszi esők megjövetele előtt végezni kell. Kezdjük az őszi vetést, a burgonyaszedést. A kétnyíretű juhokat másodszorra nyírjuk. Sertéseket makkra hajtsuk, a hízlalni valókat kiszemeljük. A koránérő szőlőből már pénzelni lehet, rendbe hozzuk a szüreti edényeket. Jó időt ígér, ha az éjjelek hidegek, ha a nap tisztán áldozik le, rosszat, ha a hernyók kibújnak a földből, ha a ganéjbogarak reggel repdesnek."

Szeptember 1. Egyed napja

„Mikor van a túróscsusza nevenapja? – Egyed napján.”

Főleg a bűnösök szószólójaként, a szoptató anyák védőszentjeként, néhol a jószág patrónusaként tisztelték. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. A középkori egyházban köménymagot szenteltek az ő nevében a jószág betegsége, megrontása ellen. Ünnepe naptári helye miatt is többfelé őszkezdő napnak számít.,ezen a napon esett esőből esős őszre jósoltak. A hagyományok szerint a rozs, és az őszi búza vetését ezen a napon kell elkezdeni, mert az e napon vetett búzának bő termést jósoltak. Néhol a szőlővel kapcsolatosan is kialakultak hiedelmek, például gonoszelhárító varázscselekmény: virradat előtt a gazda meztelenül járta körül a szőlőjét, négy sarkán összekötötte a gallyakat, hogy a gonosz elől elzárja

 Szeptember 4.Rozália napja

Rozália a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb alakja, az egykori járványos betegségek kiemelkedő hazai védőszentje. Életéről keveset tudunk, de Szűz Szent Rozália himnusza még a XIX. század kolerajárványainak idején is egyike volt a legkedveltebb, régebbi ájtatosságainknak. Rozália, népies alakváltozataiban Rozi, Rozáli, még a közelmúltban is egyike volt a legkedvesebb paraszti nőneveknek.

 Szeptember 8. Kisasszony, illetve Kisboldogasszony napja

Ősi pogány őszkezdő nap.
Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században is számon tartott ünnepünk. Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek a kódexirodalmunkba is bekerültek. Kultusza a barokk időkben káprázatos gazdagságban bontakozott ki. A középkori templomok egy részének eredetileg Mária titulusa lehetett, a barokk időkben aztán a Kisasszony búcsúnapot választották hozzá. Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Ilyenkor kezdték a dióverést., valamint a vetést. Ez úgy történt, hogy a gazda megszentelte a vetőmagot. Tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez sem szólt. Vetés közben tilos volt káromkodni. Miután végzett, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön a gabona.  Kisasszony-napkor az elvetendő búzát ponyvában kiteszik a harmatra, hogy meg ne dohosodjon. Ha ezt a vetőmag közé keverik, megmentik az üszkösödéstől. Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Bugyborékos vagy ritkaszemű eső – esős időszakot jósol. Úgy vélték, hogy Kisasszony-napkor rózsát hány a nap. (Hasonló hiedelem él Nagyboldogasszony és Gyümölcsoltó Boldogasszonnyal kapcsolatban is.) A Csiksomlyón az asszonyok felmentek a Nyeregbe a felkelő napot nézni, abban a hitben, hogy meglátják benne Máriát és a nap körüli rózsákat. Kisasszonynapkor búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak, ezért ezt a napot „fecskehajtó Kisasszonynak” is hívták.

 Szeptember 12. Mária nevenapja

Számos templom, kápolna helyezte magát Szűz Mária nevének oltalmába, ezért egyes vidékeken ez a búcsú napja. Jó alkalom volt a vendégségre, amikor messziről is eljöttek a családtagok egymást meglátogatni, nagy volt a sütés-főzés a rokonokat récehússal, töltött libával, lepénnyel, kalácsokkal kínálják. A Mária keresztnév igen kedvelt volt a parasztság körében, és máig gyakran előfordul. Ha ezen a napon szép az idő, akkor a vénasszonyok nyara hosszú és derűs lesz.

 Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya napja

Ezen a napon emlékezik meg az egyház Mária felmagasztosult anyai fájdalmáról. A kultusz felvirágoztatása körül különösen a koldulórendek buzgólkodtak.

 Szeptember 21. Máté napja

Apostol és evangélista. Vámszedő volt, mielőtt Jézushoz csatlakozott volna. Ábrázolásain ifjú alak áll mellette, mert evangéliumát Jézus nemzetségfájának elmondásával kezdi. Olykor könyvet, alabárdot adnak a kezébe. Több Vámos elnevezésű falu választotta patrónusának a vámon ülő Mátét. Máté hetében vetették egyes helyeken a búzát. Másutt azonban ezen a napon nem volt szabad sem szántani sem vetni, mert úgy tartották, hogy az ilyenkor vetett búza polyvás lesz, ezt a napot és a rá következőket is pelyvahétnek nevezték. A Máté-napi tiszta időből jó bortermésre következtettek.

Szeptember 22. Móric napja

Móric római katonatiszt volt, aki 300 táján társaival a Rajna-vidéken szenvedett vértanúhalált. Ez magyarázza, hogy Móric sokfelé a katonák, fegyverkovácsok, késesek védőszentje lett. Egyetemes középkori népszerűségét nevéből képzett számtalan családnevünk is bizonyítja: Móricz,  Móra. Keresztnévként is előfordul.

Szeptember 24. Gellért napja

Gellért (1046-ban halt meg) Csanád első püspöke volt. Bencés szerzetesként Szent István udvarába jutott, és a király tanácsadója, Imre herceg nevelője lett. Később bakonybéli remeteségbe vonult vissza, de közben a király őt emelte a csanádi püspöki székbe. Szent István halála után, a vallási és trónviszályok idején Gellért a lázadók kezére került, ők ölték meg, letaszítva a Duna melletti és később az ő nevét viselő magas hegyről. Holttestét Csanádra vitték.

 Szeptember 29. Mihály napja

Főangyal, illetve arkangyal, a mennyei seregek fejedelme. Az egyház oltalmazója, küzdelmeinek pártfogója. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg, ha a pogányság ellen a hitért küzdenek. A világ végén harcolni fog minden hívő keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. A haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti őket a másvilágra. Ő teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait. Mihály tehát az Utolsó Ítélet arkangyala. Hol a világítélő Krisztus társaságában, hol pedig önállóan, két kezében karddal és mérleggel jelenik meg a középkori templomaink kapubejárata fölött, vagy bent a diadalíveken.

E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt. A  juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek.A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt.

Szent Mihály napja gyakran vásárnap, a pásztorok ilyenkor egészítették ki felszerelésüket.E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. A Szent Mihály naphoz sokféle időjárással kapcsolatos hiedelem fűződik. Ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú-szép őszre lehetett számítani. Egy  mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.

„Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;”

„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.”

Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember. Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is:

„Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”

Az Nyárád menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. Kemény telet jósoltak, ha Mihály napján dörög. Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni.Ez a nap a kisfarsang kezdetét is jelentette, amely Szent Mihály napjától Katalin napjáig tartott.

Csipkebogyó, gyepürózsa ( Rosa canina)

Népies nevei: Kutyarózsa, csipkerózsa, vadrózsa, hecserlifa, tüskefa, csipkebokor, sipke, csitkenye, hecsedli, hecse(m)pecs, seggvakaró.

A bibliában a csipkebokor Mózes elhivatását jelképezi. A középkorban a lángoló csipkebokrot Mária jelképének tekintették, aki érintetlenül lett Isten anyja, ezért a barokk művészetben az égő csipkebokor a szeplőtelen fogantatás jelképe.

Már az ókori népek is felismerték gyógyító hatását, főként a sorvadásos betegségek ellen. A C-vitamin fokozza a szervezet ellenálló-képességét, a flavonoidok gyulladásgátló és antibiotikus immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést.

Napi két-három csészényi csipkebogyótea fedezi az átlagos C-vitamin szükségletet ( ez 70-100 mg naponta ). A csipkebogyó C-vitamin tartalma  fajtól és az érettség fokától függ, a szeptember-októberben gyûjtött , pirosra színezõdött, de még kemény bogyóban a legtöbb a  C-vitamin. P-vitamin is van a csipkebogyóban, ez a hajszálereket erõsíti, és gátolja a C-vitamin elbomlását.
 A csipkebogyó a vitaminokon kívül jelentõs mennyiségû magnéziumsót tartalmaz,fokozza a szervezet védekezõerejét: növeli a szellemi teljesítõképességet és a stressztûrõ képességet: rák - és infarktus megelõzõ hatású. A magnéziumhiány ingerlékenységet, izomremegést, izomgyengeséget, izomgörcsöt, szédülést, depressziót okoz.

A csipkebogyótea

A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztést javító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra is. Ízjavító hatása miatt gyógynövény-keverékekben, gyümölcs-teákban széles körben alkalmazzák.

készíthetõ forralással és áztatással. Két kávéskanálnyi csipkebogyót vagy csipkehúst tegyünk egy csésze fõvõ vízbe, lassú, kis tûzön forraljuk 3 percig, majd hagyjuk állni egy fél órát, közben a bogyókat nyomkodjuk szét, végül szûrjük.

Vagy: a mennyiségeken nem változtatva a csipkebogyót (-húst) forró vízzel leöntjük, 6-8 órát állni hagyjuk, szûrjük. Vagy: estétõl reggelig 2 dl állott vízben áztatjuk  az evõkanálnyi csipkehúst, másnap reggel a leszûrt teát mézzel ízesítve isszuk meg. Csipkebogyóteából napjában két három csészényi fogyasztható - mindenki figyelje meg saját tûrõképességét, nehogy túlstimulálja magát. ( Növekszik a C-vitamin szükséglet megerõltetõ testi és szellemi munka, terhesség, szoptatás idején, lázas, fertõzõ és más betegségekben , öregkorban, lábadozásban.) A csipkebogyó fogyasztásának hatására erõsödnek a hajszálerek ( a szervezetünkben mindenütt jelenlévõ legvékonyabb erek), gyorsul a szövetek ujjáépítése,  csökken az öregkori feledékenység. A természetes C-vitamin, mint csipkebogyó, a citrusgyümölcsök, frissítõ megújító, fiatalító hatásúak. Megállapították, hogy a bõr öregedését - ráncok, petyhûdség, szárazság - a sejteket és szöveteket fenntartó, sejtek közötti "cement", a kollagén elváltozása okozza. Ha a táplálékban elegendõ C-vitamin van, a kollagén erös és rugalmas, a bõr feszes és síma marad, C-vitamin-hiányban mindennek az ellenkezõje következik be.  C-vitamin-hiányban elvesztik állóképességüket, szilárdságukat ezek a szövetek. a C-vitamin abban ugyanis segíti a szervezetet, hogy egészséges maradjon, elhárítsa a betegségeket, fertõzéseket.

Egyes népek még likőrt, bort és pálinkát is készítenek belőle, a svédek pedig levesnek főzik meg. A csipkebogyó tartalmazza a legtöbb C-vitamint az összes vad és kerti gyümölcs közül, sőt C-vitamin-tartalma tízszer nagyobb a citroménál.

Csipkebogyószörp

Hozzávalók: 1 kg csipkebogyó, 4 liter víz, 1-1,5 kg kristálycukor, 10 g citromsav/liter

A dércsípett csipkebogyót megmossuk, összezúzzuk, húsdarálón ledaráljuk, majd 3 liter meleg vizet öntünk rá, és másnapig állni hagyjuk, közben néha megkeverjük. Másnap a levet ismét kipréseljük, majd a visszamaradt gyümölcshúsra egy liter meleg vizet teszünk, és másnapig állni hagyjuk. Ezt követően ismételten kipréseljük, és egyesítjük a leveket (leszűrjük). A léhez cukrot és citromsavat adunk. Az elkészített szörp minden kilogrammjához 0,5 g szalicilt vagy 1 g nátrium-benzoátot oldunk.

 Csipkelimonádé mézzel

Hozzávalók: 10 dkg csipkebogyó, 20 dkg méz, 1 dl narancslé, 1,5 liter víz

Főzzünk csipkebogyóteát, miközben a mézet elkeverjük a narancslével. Ezt követően elkeverjük a teát a mézes narancslével. Hidegen és melegen is ajánlott a fogyasztása.

Csipkebogyó mártás:

 5 dkg vaj, 1 evőkanál zsemlemorzsa, csipkebogyólekvár, 3 dl vörösbor, citromlé

 Az 1 evőkanál zsemlemorzsát vajon megpirítjuk, majd a vörösborral felforraljuk. Forrás után annyi csipkebogyólekvárt adunk hozzá, hogy besűrűsödjön, és a legvégén ízlés szerint citromlevet teszünk hozzá. Fogyasztása vadhúsok mellé ajánlott.

A szárított bogyóból készülő csipkebogyóbor                                  

 45 dkg szárított bogyóhoz adunk 50 dkg cukrot, 4, 5 liter vizet és 5 g citrom vagy bórkősavat.  A szárított csipkebogyót, minden esetben alaposan mossuk meg, mert a rajtuk lévő szennyezések tönkretehetik a munkánkat. A csipkebogyóbor nagyon sok C-vitamint tartalmaz, ezért a napi fogyasztásával a szervezet ellenálló képességét növeli,  zamata miatt is nagyon közkedvelt ital.  A vizet nem szabad felmelegíteni, csak szoba-hőmérsékletűre: ( 20, legfeljebb 25 °C.ra). Túl meleg, vagy forró víz, zavarosodást okoz.  A vizet ráöntjük a gyümölcsre, és 24 órát pihentetjük, majd adagonként préskendőbe (tüllkendőbe) csomagolva kipréseljük. A kipréselt léből annyit kiveszünk, hogy a cukrot és a savat feloldhassuk benne. Csak amikor teljesen feloldódott öntjük vissza a lére. Az erjesztő edényt, háromnegyedig tőltjük fel, kotyogóval kell ellátni, és egyenletes, lehetőleg 12-16 °C-os hőmérsékleten erjesszük.
Ha a kotyogó elcsendesedett, lefejtjük a bort. Ezután visszahelyezzük a kotyogót és még néhány napig, hagyjuk ülepedni, majd ismét lefejtjük.
Palackozás előtt még egyszer lefejtjük, zöld üvegekbe töltjük úgy, hogy az üveg szájáig töltjük és a dugó benyomásával, szorítjuk ki a bort, így kizárjuk a levegőt. Sötét hűvös helyen tároljuk.

Szólj hozzá