Mátyás apostol vértanúságot szenvedett Krisztusért; a hagyomány szerint nyakazó bárd oltotta ki életét. Ezért ábrázolták bárddal vagy szekercével, s választották az ácsok és mészárosok védőszentjüknek.

Az emberek képzelete kapcsolatot teremtett Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között, így lett Szent Mátyás apostol Jégtörő Mátyás, mondván, hogy „az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát”.

Sok népi hiedelem és szokás fűződik nevéhez és ünnepnapjához. Szokás mondani, hogy „ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál”. Ha Mátyás napján még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát. A néphagyomány szerint az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. A Mátyás-napi időjárásból lehet jósolni az éves termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő savanyú lesz. A Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele. A szökőnapot a régiek Mátyás ugrásának hívták, mivel február 24-én toldottak be egy napot, így Mátyás ünnepe február 25-ére csúszott.

A szent és a név  népszerűségét Mátyás király is nagyban növelte. A szentek nevei mindig is kedveltek voltak, hiszen a kisgyermekek nem kaphattak pogány nevet. Azt a keresztény nevet kapták, amelyik szentnek születésük napján épp az ünnepe volt: így lett a gyermek védőszentje. Hunyadi Mátyás e napra virradóra született, és az akkori szokás szerint ezért kapta a Mátyás nevet.